2024. március 28., csütörtök

Kisebbségi média Európában és nálunk

Az újvidéki Egység kastély dísztermében folytatódott pénteken a kisebbségi és a helyi média első nemzetközi tanácskozása, amelyen Miroslav Štatkić tartományi művelődési, tájékoztatási és a vallási közösségekkel való kapcsolattartásért felelős titkár köszöntötte a részvevőket. Hangsúlyozta, a nemzeti közösségek és a helyi kisebbségi sajtó közötti kapcsolat kulcsfontosságú, és része a Vajdaságban élő polgárok mindennapjainak. Ez pedig meghatározó szerepet tölt be az Újvidék, Európa kulturális fővárosa 2021 cím további formálásában.

A MIDAS, az uniós kisebbségi napilapok szövetségének képviselői péntek este ellátogattak a Magyar Szó újvidéki szerkesztőségébe, és betekintést nyertek a lapkészítés rejtelmeibe (Ótos András felvétele)

A MIDAS, az uniós kisebbségi napilapok szövetségének képviselői péntek este ellátogattak a Magyar Szó újvidéki szerkesztőségébe, és betekintést nyertek a lapkészítés rejtelmeibe (Ótos András felvétele)

–  Mindannyiunk közös társadalmi feladata, hogy a multikulturalizmus nyomán népszerűsítsük értékeinket – mondta Miroslav Štatkić, és hozzátette: a különféle nemzeti közösségek komparatív előnyt jelentenek Szerbia számára.

A konferencián a kisebbségi média helyzete és szerepe mellett kiemelt téma volt a hozzáférhető kommunikációs formák kérdése. Marija Vrebalov fogyatékossági hozzáférhetőséggel foglalkozó tanácsadó elmondása szerint a hozzáférhető kommunikációs formák kampány célja, hogy Újvidék kihasználja az Európa kulturális fővárosa 2021 cím nyújtotta lehetőségeket. Reményét fejezte ki, hogy 2021-ben Újvidék fehér zászlós jelzéssel rendelkezik majd. Ez azt jelentené, hogy a székváros minden fizikai hozzáférés és kommunikáció lehetőségével rendelkezik. Ebben a kampányban a kisebbségi média feladata mérvadó, hiszen a polgárok ilyen módon széleskörűen tájékozódhatnak, és hozzájárulhatnak az említett folyamathoz. 

Dr. Mirjana Kovačević, az Újvidék Európa Kulturális Fővárosa – 2021 Alap sajtófelelőse kiemelte, hogy szoros együttműködés alakult ki a helyi és a regionális média képviselőivel. Elmondta, hogy a kisebbségi médiumokkal kialakított kommunikáció példaértékű. Így az alap által közvetített üzenet különböző célcsoportokhoz is eljut.

– Ilyen helyzetben pontosan tudjuk, hogy kihez szólunk. Ez annak köszönhető, hogy a kisebbségi médiumok sokkal jobban ismerik az őket érintő problémákat, kérdéseket, és igen erős kapcsolatrendszerrel rendelkeznek – mondta dr. Mirjana Kovačević.

Miroslav Štatkić: közös feladatunk a multikulturalizmus nyomán népszerűsíteni értékeinket (Ótos András felvétele)

Miroslav Štatkić: közös feladatunk a multikulturalizmus nyomán népszerűsíteni értékeinket (Ótos András felvétele)

Dr. Tijana Palkovljević Bugarski, a Matica srpska Képtár igazgatója kiemelte, hogy a kulturális értékek közvetítésében elengedhetetlen a dialógus. Az intézmény igazgatója rámutatott arra, hogy nem csak egy közönség létezik. Egy művelődési intézménynek a gyerekeket, az idősebbeket, a szakembereket és a kultúra kedvelőit egyaránt meg kell szólítania, továbbá ki kell érdemelnie a bizalmukat.

Varjú Márta, a Magyar Szó főszerkesztője elmondta, hogy a napilap életében a művelődés elsőbbséget élvez. Mindez a tudatos szerkesztéspolitika eredménye. Különösen fontosnak tartja azt, hogy a tanácskozás résztvevőivel kialakított kapcsolatnak köszönhetően a lap munkatársai megfelelő szinten foglalkoznak a fontos témákkal.

Balázs Bence, a kolozsvári Szabadság napilap főszerkesztő-helyettese a tanácskozáson elmondta, hogy a kisebbségi és a többségi sajtó folyamatosan figyelemmel kíséri egymást. A magyar sajtó munkatársai odafigyelnek, hogy miről írnak a román lapok, hiszen nemcsak a magyar kisebbségre vonatkozó történésekről, hanem az országos szintű eseményekről is tájékoztatniuk kell az olvasókat. Ilyen szempontból a bukaresti lapok támpontnak, forrásnak számítanak.

Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségi média része mindannak, ami a nemzeti közösségek identitását jelenti.

– A kisebbségi identitás legfontosabb alkotóeleme az anyanyelv és annak oktatása. Ilyen szempontból a médiának közösségmegtartó szerepe van. A média átalakulása ellenére a kisebbségi média közszolgálati és közösségi feladata nem változik, hiszen továbbra is hozzájárul ahhoz, hogy mindezt az adott nemzeti közösség továbbra is átélhesse – mondta Vincze Loránt.

A kisebbségi média szerepe mellett a média folyamatos átalakulásának hatásairól is szó volt a tanácskozáson. Az átalakulás eszközeire, az innovációs lépésekre vonatkozó beszélgetésben Márton Attila, a Vajdasági Rádió és Televízió második programjának fő és felelős szerkesztője is részt vett. Véleménye szerint a digitalizáció eszközeit, az új platformokat most már nem nevezhetjük innovációnak.

– Tíz évvel ezelőtt szerintem minden releváns médiumnak volt valamiféle weboldala. A közösségi hálók terjedése, az újabbak megjelenésének következtében mindegyiken jelen kell lenni – emelte ki Márton Attila.