A szólásszabadság korlátozására figyelmeztető rossz üzenetnek tartja a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, hogy állásfoglalása miatt meg akarják fosztani román állami kitüntetésétől. Egy becsületbíróság méltatlannak ítélte Kelemen Hunort a Románia Csillaga érdemrend viselésére és annak visszavonását kérte Klaus Iohannis román államfőtől.
Rossz üzenetnek tartja az RMDSZ elnöke, hogy egy állásfoglalása miatt meg akarják fosztani román állami kitüntetésétől. Kelemen Hunor szerint, ha valóban visszaveszik tőle a Románia Csillaga érdemrendet, az a szólásszabadság korlátozásával is felérő eljárás lesz. A politikus tegnap beszélt erről, azt követően, hogy kiderült: a Románia Csillaga érdemrend etikai bizottsága (becsületbírósága) méltatlannak ítélte őt kitüntetésének viselésére és annak visszavonását kérte Klaus Iohannis államfőtől.
Kelemen kitüntetésének visszavonását augusztusban kezdeményezte a CNMR civil szervezet, amiért az RMDSZ-elnök egy lapinterjúban rámutatott: a románságnak is el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarok nem fogják és nem is akarják megünnepelni az Erdély Romániához csatolását kimondó 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat centenáriumát. A román médiában nagy visszhangot keltő kijelentése nyomán Kelemen román állampolgárságának megvonását is kezdeményezte a CNMR.
A becsületbíróság határozatáról Kelemen elmondta: a román állam nemcsak neki, hanem a romániai magyar társadalomnak is azt üzeni, hogy vannak dolgok, amelyekről nem beszélhetnek, mert az állam nem viseli el. „A szólásszabadságnak ez a burkolt korlátozása súlyos dolog. Nem nekem üzenik ugyanis, hanem elsősorban a társadalomnak, hogy vannak tabutémák, amelyekről nem szabad őszintén, tisztességesen beszélni. Engem nem fog ez elriasztani attól, hogy továbbra is őszintén, szabadon beszéljek” – jegyezte meg.
Hozzátette: nagy megtiszteltetés volt számára, hogy 2000-ben, amikor államtitkárként tevékenykedett a kulturális minisztériumban, Emil Constantinescu államfő kitüntette a román–magyar közeledésben, a kulturális kapcsolatok elmélyítésében játszott szerepéért. „De én nem azért dolgoztam, hogy ilyen kitüntetéseket kapjak, úgyhogy az elvétele sem okoz nekem álmatlan éjszakákat” – jegyezte meg.
Emlékeztetett arra, hogy augusztusban részt vett a testület előtt egy feszült légkörű, de tisztességes beszélgetésen. Meghallgatásán a héttagú becsületbíróság tagjai közül csak Mircea Geoană ex-külügyminiszter, korábbi szociáldemokrata pártelnök, Constantin Degeratu tábornok, a román hadsereg volt vezérkari főnöke és Costin Georgescu, az SRI román titkosszolgálat egykori vezetője volt jelen.
„Elmondtam: nem tiszteletlenség, nem a sértés szándékával fogalmaztam meg dolgokat. Elmondtam azt is, hogy párbeszédre van szükség, hogy a többség-kisebbség viszonyát rendezni kellene, sérelmeinkről, frusztráltságainkról beszéljünk nyíltan, ez a legjobb mód. Geoană volt az egyedüli, aki ezt értette” – idézte fel az akkor történteket.
Kelemen ezúttal viszont jelezte: nem kíván jogi lépéseket tenni a becsületbíróság határozata ellen, az államfőnek kell most mérlegelnie, visszavonja-e a kitüntetését. „Nem ez a kitüntetés tett engem azzá, aki vagyok, és nem ennek a hiánya fog megváltoztatni” – szögezte le.
A Románia Csillaga érdemrend a legmagasabb román állami kitüntetés, amelyet már több mint 1300 személynek ítéltek oda, köztük Tőkés László református lelkésznek, európai parlamenti képviselőnek is, de a becsületbíróság javaslatára tavaly – elnöki rendelettel – elvették tőle.
Tőkés az 1989-es temesvári (kommunistaellenes) felkelés kirobbantásában szerzett érdemeiért kapta a kitüntetést. Azért vonták vissza tőle, mert évekkel ezelőtt felvetette, hogy Magyarország vállaljon védhatalmi szerepet Erdély érdekében, ahogyan Ausztria tette Dél-Tirol esetében.
Történelmi kiállítással emlékeztek szerda este a sepsiszentgyörgyi Erzsébet-parkban arra, hogy 75 évvel ezelőtt avatták fel a székelyföldi városban az Országzászló emlékművet, amelynek központi zászlórúdján Magyarország lobogója lengett. A Magyar Polgári Párt ezúttal arra készült, hogy az egykori kőtalapzat kisebb méretű makettjének zászlórúdjára felvonják a magyar zászlót, de erre végül nem került sor. A szervezők arra hivatkoztak, hogy a hatalom nem engedélyezte a terv megvalósítását, s terrorizmus vádjával fenyegette meg őket.
