2024. április 25., csütörtök

Zentán védettek a gyerekek

Kevesebb mint egy százalékuk nem vett föl MMR-oltást

Hetek óta minden médiafelületen találunk hírt arról, hogy Szerbiában több városban is megjelent a kanyaró. Ezek az esetek nem a tartományunkban történtek, ettől függetlenül minket is érint, hiszen mindennapi téma, hogy a szülők egy kisebb hányada elutasítja az MMR-védőoltást, amely a kanyaró, a járványos fültőmirigy-gyulladás és a rózsahimlő ellen véd, ugyanis kapcsolatba hozták az autizmus kialakulásával. A szakemberek véleménye szerint ahhoz, hogy a gyerekek védve legyenek, legalább 95 százalékuknak meg kell kapnia a védőoltást, és ha egy adott populáció immunizációja ez alá a százalék alá esik, akkor járvány kitörésének veszélye fenyeget. Az adatok szerint Szerbiában a gyerekek 81 százaléka vette föl az MMR-oltást, ám Belgrádban csak 65 százalékuk. Mi arra voltunk kíváncsiak, vajon Zenta községben mi a helyzet. A témában dr. Szabó Török Ildikó, a gyermekrendelő gyermekorvosa tájékoztatott bennünket, aki elmondta, hogy a községben a gyermekeknek mindössze egy százaléka nem kapott védőoltást, vagyis jó helyzetben vagyunk a védettséget illetően.

Zenta községben kevesen utasítják el a védőoltást (Gergely József felvétele)

Zenta községben kevesen utasítják el a védőoltást (Gergely József felvétele)

– A szülők csak az utóbbi hét-nyolc évben utasítanak vissza védőoltást, vagy konkrétan az MMR-oltást, előtte erre nemigen volt példa. A szülők úgy tekintettek a védőoltásokra, mint szükséges dologra ahhoz, hogy megvédjük gyermekeinket a fertőző betegségektől. Nálunk, Zenta községben a gyermekeknek mindössze egy százaléka nem vette föl az MMR-oltást, azok pedig nagyon kevesen vannak, akik minden védőoltást elutasítanak. Ami az MMR-t illeti, fontos hangsúlyozni, hogy egy gyermek csak akkor tekinthető védettnek, ha mindkét oltást megkapta, vagyis egyévesen és hat-hét évesen is. Aki csak egyévesen kapta meg, az nem élvez teljes védettséget, csak körülbelül 15 évig, ugyanis az évek előrehaladtával a szervezetben csökken az antitestek száma, akár nulla is lehet, ezért szükséges az újraoltás, és így körülbelül 35 éves korukig védve vannak. A régebbi generációk csak egy oltást kaptak egyévesen, csak kanyaró ellen, most pedig hat-hét évesen újraoltjuk őket. Nálunk is van példa arra, hogy visszautasítják az MMR-oltást, de legtöbb esetben, miután elbeszélgetünk a szülővel, és elmagyarázzuk neki, hogy az oltástól nem lehet a gyermeke autista, és ha oltás hiányában megbetegszik, minden felelősség őrá hárul, akkor hozzájárul ahhoz, hogy megkapja gyermeke a vakcinát. Ha valaki mégis elutasítja, akkor a kezelőorvosnak jelentést kell írnia erről az egészségház igazgatójának, ő továbbítja a járványügyi biztoshoz, aki utána kijön a helyszínre, ellenőrzi, hogy aláírtak-e a szülők a kartonban, és ezután figyelmeztetést küldenek ki a szülőnek, hogy ha nyolc napon belül nem jelentkeznek, akkor pénzbírsággal sújtják őket. Erre a legtöbben jelentkezni szoktak, és akkor újra elbeszélgetünk a szülőkkel, és általában föl is veszik a gyermekek az oltást. Van néhány szülő, aki minden védőoltást visszautasított. Nekik már pénzbírságot kellene fizetniük, ami ellen fellebbeztek. Egyelőre Zenta községben nem tudok olyan esetről, hogy a pénzbírságot már ki is kellett fizetniük a szülőknek – mondta dr. Szabó Török Ildikó, majd hozzátette:

– Az MMR-t azért utasítják el egyesek, mert olyan tévhit kering, hogy az összetevője, a hordozója autizmust idéz elő, de akkor mindenkinek autistának kellene lennie, aki fölvette. Az autizmust a vakcina nem válthatja ki, mert az genetikailag meghatározott betegség. Lehet, hogy pont egy fertőzés, vagy vakcina hozza ki a tüneteket, de akinek nincs az autizmus genetikailag kódolva, az nem lesz autista az oltástól. Voltak olyan eszmefuttatások is, hogy föl lehetne venni később, nem egyévesen, hanem akkor, amikor a gyermek elkezd beszélni, de ha valaki autista, az előbb-utóbb a felszínre kerül, akár fölveszi az oltást, akár nem, akár egy más fertőzés, étel is kihozhatja. Az autizmust legtöbbször már csecsemőkorban fel lehet fedezni, az a baba nem gügyög, nem tart szemkontaktust az anyával akkor sem, amikor szopik. Vannak a betegségnek enyhébb formái is, ők nem lesznek kimondottan autisták, de vannak benne autizmusra jellemző elemek – magyarázta a gyermekorvos.