Az országgyűlési képviselők is megemlékeztek tegnap (a parlamenti ülés kezdetén) a magyar szórvány napjáról, amely egybeesik Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének évfordulójával. November 15-e alkalmából az anyaországban és a Kárpát-medencében rengeteg programot, rendezvényt, előadást szerveztek.
A szórványvidékekről érkezett diákokat köszönti a Parlament budapesti épületében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a magyar szórvány napja alkalmából tett látogatásukon (Fotó: MTI)
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes ebből az alkalomból elmondta: Budapest arra törekszik, hogy a Trianont követő elnyomás után előnyt jelentsen, hogy valaki magyar állampolgár. Potápi Árpád János, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár ugyanakkor nagyon eredményesnek nevezte a szórványmagyarság támogatását, felkarolását szolgáló Petőfi Sándor Programot.
A magyar Országgyűlés 2015-ben nyilvánította november 15-ét, Bethlen Gábor (1580–1629) fejedelem születésének és halálának évfordulóját a magyar szórvány napjává. Erről a napról az erdélyi magyarság már 2011 óta megemlékezik, a magyarországi közmédia pedig ezt megelőzően is tematikus adással foglalkozott a szórványmagyarsággal. A Duna World, a Duna, az M1, az M5 és a Kossuth rádió tegnap is sokszínű műsorokban mutatta be a szórványban élő magyarságot. A tematikus napon tájékoztattak mindegyik érintett külhoni régióról, így a Délvidékről is.
Az érdeklődők ennek köszönhetően megismerkedhettek a délvidéki, az erdélyi, a felvidéki, a burgenlandi és a kárpátaljai szórványban élők hétköznapjaival, szokásaival, jellegzetes ételeikkel, művelődési életével, hagyományaival, népviseletével, táncaikkal, zenéjükkel, iskoláikkal és egyéb fontos ügyeikkel, problémáikkal, sikereikkel. A műsorfolyamban a szórványterületekhez tartozó településeket és olyan embereket, kezdeményezéseket mutattak be, akik, illetve amelyek a helyi magyar közösségek megmaradását segítik.
A magyar szórvány napja alkalmából Budapesten kulturális fesztivált tartottak a Magyarság Házában. A Találkozások napja elnevezésű, egész napos rendezvényre a külhoni magyar régiókból érkeztek résztvevők, köztük 156 diák is.
KUPUSZINAIAK AZ ORSZÁGHÁZBAN
A vendégek kézműves és néptáncbemutatókkal, étel- és italkóstolóval, filmvetítésekkel, kiállításokkal fogadták a látogatókat.
A programsorozat részeként a szórványlétről a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kerekasztal-beszélgetést is szervezett, amelyen Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára mondott ünnepi köszöntőt. Kijelentette: a szórványmagyarsághoz tartozók az utolsó bástyái, hű őrzői a magyar kultúrának, ezért a kormány sok programmal támogatja megmaradásukat. Hangsúlyozta: anyanyelvünk megtartása egyet jelent életben maradásunkkal, ragaszkodnunk kell ugyanakkor a keresztény gyökereinkhez és a kultúránkhoz is.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára az ünnep alkalmából előzőleg az országház díszlépcsőjén fogadta azt a 156 határon túli diákot, akik a Magyarság Házában rendezett fesztiválra kaptak meghívást. A csoport tagjai a Kárpát-medence magyar szórványvidékeiről érkeztek Budapestre. A Délvidékről kupuszinai diákok utaztak a magyar fővárosba.
AZ LMP ELÍTÉLI A DK-T
Más alkalmakkor viszont magyarországi fiatalok keresik fel a szomszédos országok magyarlakta területeit a Határtalanul! program keretében. Az állam támogatásával vehetnek részt a kirándulásokon, amelyekre 2013 óta összesen 8,7 milliárd forintot fordított a költségvetés. Rétvári Bence parlamenti államtitkár tegnap elmondta: 2013 óta már több mint 183 ezer magyarországi diák vett részt a Határtalanul! programban, amely lehetőséget biztosít arra is, hogy a 9. évfolyamos gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai osztályok egy közösen megvalósítandó projektum keretében együttműködjenek egy hasonló életkorú, határon túli magyar gyerekekből álló osztállyal.
Az ünnep politikai felhangokat is kapott. Ungár Péter, az ellenzéki LMP politikusa – egy másik párt (a DK) korábbi javaslatára reagálva – kijelentette: nem vehetők el a határon túli magyarok szerzett jogai, így a szavazati joguk sem. A határon túliaknak részt kell venniük a magyarországi választáson. Közölte: az LMP elítéli a (szintén ellenzéki) DK javaslatát, amely szerint a külhoni magyarok anyaországi szavazati jogát meg kellene vonni.
MI A SZÓRVÁNY?
Az anyaország határain kívül tömbben, kisebbségben és szórványban élő magyarok sajátos gondokkal küszködnek, és a szórványban élők a leginkább veszélyeztetettek közülük. Szórványon az összefüggő területi kapcsolattal nem rendelkező kisebbséget értjük, amelynek tagjai idegen nyelvi környezetben élnek a Kárpát-medencében és Moldvában.
A szórvány függ az adott település lélekszámától, iskolarendszerének és egyéb intézményrendszerének meglététől, fejlettségi szintjétől is. Az így élő magyarok száma a Kárpát-medencében 200 ezer és 1 millió közötti lehet. A szórványosodási folyamat gyorsul a határon túli magyarok körében.
A magyarság megmaradásának biztosítása a szórványban a legnehezebb, ezért az érintettek számára külön programokat kell létrehozni. Ennek érdekében már 2011-ben megalakult a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának szórvány-diaszpóra munkacsoportja.
A VÉDŐBÁSTYA PÉNZT KAP
Az anyaország jelentős összegekkel támogatja a szórványban élő magyarság védőbástyáinak számító magyar szervezeteket és intézményeket. Folyamatos a konzultáció a szórványban élőkkel, a Bethlen Gábor Alapból pedig sok intézményt és programot támogatnak, e közösségek megerősítésének szándékával.
A magyar kormány által 2015-ben elindított Petőfi Sándor-program keretében ösztöndíjasok támogatják a külhoni magyarság szórványközösségeit. Segítségükkel több helyszínen indult meg a magyar nyelv, a néptánc, és a népzene oktatása.
Nyitókép: A szórványvidékekről érkezett diákokat köszönti a Parlament budapesti épületében Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a magyar szórvány napja alkalm
