Minden fejben dől el

Tóth Péter

2017. november 14., 16:53

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Az idei közgazdasági Nobel-díjat Richard H. Thaler chicagói professzor kapta. Kutatási területe a pénzügyi döntések mögött meghúzódó pszichológiai tényezők, mondhatnánk úgy is, az emberi képzetek és téveszmék vizsgálata. Nagyon időszerű a pszichológia és a viselkedéstudomány beemelése a közgazdaságtanba, hiszen ilyen megközelítéssel egy egész sor, korábban megmagyarázhatatlannak tűnő jelenség talán könnyebben megérthető lesz. Richard Thaler kutatási területe a viselkedési közgazdaságtan és a pénzügyek, azon belül a döntéshozatalok mögött rejlő pszichológiai magyarázatok, a tipikusan emberi tényező. A díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklásában az áll, hogy Thaler a döntéshozatali mechanizmus viselkedéslélektani és gazdasági aspektusai közötti kapcsolatok feltárásával érdemelte ki az elismerést. A közgazdasági Nobel-díjat 1969 óta ítélik oda. A „valódi” Nobel-díjakkal ellentétben nem maga Alfred Nobel, hanem a Svéd Nemzeti Bank hozta létre, alapításának 300. évfordulója alkalmából. Sokan nem tekintik igazi Nobel-díjnak, a neve is közgazdasági Nobel-emlékdíj.

Az emberiség a közgazdaság-tudománytól várja a jövőben alkalmazható hatékony megoldásokat. A közgazdászoktól várja el, hogy megtalálják a lét olyan szerveződési formáinak a modelljét, ami a jólétet garantálja minden ember számára. Hogyan megteremteni egy környezetkímélő, hosszú távon is fenntartható növekedés alapjait? Hogyan tudjuk hatékonyan kielégíteni a folyamatosan bővülő emberi szükségleteket, hogy közben ne okozzunk vissza nem fordítható károkat környezetünkben? Milyen legyen a megtermelt javak optimális elosztása, és milyen mechanizmusokkal lehet ezt hatékonyan szabályozni?

A POLITIKUM IS MEGGYŐZHETŐ?

A történelmi tapasztalatok szerint a gazdasági döntések szinte sohasem pusztán a közgazdaság-tudomány szempontjaiból megalapozott megfontolásokból születnek. Vagy ha olyan alapon döntöttek, az sok esetben katasztrófához vezetett, hiszen egy elszabadított piac a maga ciklikus mozgásaival hatalmas kilengéseket, ezzel pedig hatalmas károkat tud okozni. Ezt sokszor megtapasztaltuk már. Ugyanakkor a gazdasági döntések mögött mindig keresni kell a politikai hátteret is. A klasszikus közgazdaságtan már a kialakulása óta inkább arra összpontosít, hogy a már megtörtént dolgokat próbálja megmagyarázni. Az előrejelzés nem az erős oldala, ezt legutóbb 2008-ban is megtapasztalhattuk. Az embert az tette emberré, hogy a rövid távú esélyek mérlegelése mellett képes továbbgondolni a jövőbeni események valószínűségét. Előbb felismerjük a döntési helyzetet, majd a döntésmeghozatal előtt a lehetséges változatokat mérlegeljük, majd az egyes változatok kimenetelét is fontolgatjuk, azokhoz közben eltérő hasznosságokat társítunk. A vélt hasznosság maximalizálása alapján meghozzuk döntésünket. A gazdaságpszichológia egy multidiszciplináris szemléleti mód, a közgazdaságtan és a pszichológia tudományának interaktív kapcsolata. Kialakulása a 20. század elejére tehető, amikor felgyorsult a technikai fejlődés, elterjedt a tömegtermelés.

„ÁLLATI” MÓDSZEREK

A multidiszciplináris megközelítés más tudományágak eredményeit és tapasztalatait próbálja a közgazdaságtannal ötvözni, ami valószínűleg jó hatással lesz az ökonómia elméleti és gyakorlati fejlődésére. A multidiszciplináris megközelítés azonban nem számít újdonságnak. A matematika és a közgazdaság-tudomány párosítása például nagyon sok probléma megoldását segítette elő már korábban is. Az értéktörvény-elmélettől a statisztikai gazdaságkutató módszerekig mind-mind a matematika és a közgazdaságtan „kereszteződéséből” jött létre. Érdekes próbálkozásnak tekinthető, amikor 2009-ben a Bank of England vezetőinek kezdeményezésére egy konferencia keretében zoológusok és bankárok találkoztak, hogy egymás módszereit megismerjék. A zoológusok javaslata szerint például nagyon hasznos felismerésekhez vezethetne, ha a közgazdászok ökoszisztéma-analógiákat alkalmaznának bizonyos jelenségek vizsgálatakor. Nemcsak a bankok, vagy más gazdasági szubjektumok működését lehetne ilyen analógiák alapján vizsgálni, hanem azok egymáshoz és a környezetükhöz kialakított viszonyát és viselkedését is modellezni lehetne ily módon. A halpopulációk számbeli alakulása jó analógiának bizonyulhat a bankok és pénzintézetek vizsgálatakor. Az orvostudomány és a közgazdaságtan is könnyen kapcsolatba hozható. A járványok kialakulása és terjedése analógiájával a bankok bedőlését lehetne megmagyarázni. De sikeresen próbálkoztak már a villamossági és a pénzügyi rendszer közötti analógiákkal is. A legígéretesebbnek azonban a gazdasági és a biológiai rendszerek közötti hasonlóság vizsgálata tűnik. A legtöbbet ígérő biológiai megalapozottságú új irányzat, a neuroeconomics, melynek még nincs is igazi magyar megfelelője. Az alapja az, hogy tudományos módszerekkel, a döntéshozók agyi struktúrájából próbálnának következtetni a meghozott és a jövőben meghozandó gazdasági döntések jellegére. Ígéretes, egyben távlatok nyílhatnak meg egyben ez által.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap