Megtenni, amit lehet

Hajnal Jenő: Nemzeti közösségünk megújhodásában az egyetlen járható utat a közmegegyezés kialakításában lelhetjük meg

P.E.

2017. november 14., 21:47 >> 2017. november 14., 22:34

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria 

Cikkünkhöz fotógaléria kapcsolódik: https://www.magyarszo.rs/hu/3525/galleria/174250/A-magyar-sz%C3%B3rv%C3%A1ny-napja-Szabadk%C3%A1n.htm

A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, együttműködve a Magyar Nemzeti Tanáccsal, immár másodízben szervezte meg a magyar szórvány napját Vajdaságban. A Szabadkán, a Kosztolányi Dezső Színházban megtartott alkalmi műsor keretében felléptek a Dél-bánsági Tábor kis táncosai, valamint a doroszlói hagyományőrző néptáncegyüttes és a Gombosi Szent László kórus.

Mgr. Hajnal Jenő (Gergely Árpád felvétele)

Mgr. Hajnal Jenő (Gergely Árpád felvétele)

A rendezvényt megnyitván mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke alkalmi beszédében felidézte Bethlen Gábor erdélyi fejedelem – akinek a születésnapján emlékezünk meg a szórvány napjáról – országépítő tevékenységének küzdelmeit. Országa minden lakóját szövetségessé próbálta tenni, nem megfeledkezvén arról, hogy „ami a magyaroké, az legyen a magyaroké, de minden más nemzet is kapja meg a jussát” – hangsúlyozta Hajnal Jenő. Mint hozzátette, Bethlen Gábor életének egyik legfontosabb vezérelve az volt, hogy „nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet”.

– Ezt a vágyat azóta érezzük igazán, mióta újból fejünkre nő a történelem, pedig nem szeretnénk mást, csupán azt, hogy a délvidéki magyarság újból találja meg önmagát a szülőföldjén. Ebben az otthonkeresésben egyedüli fedezékünk az anyanyelvünk, a hitünk és a kultúránk. Ezek életünk azon csücskei, ahol még megvannak azok a nélkülözhetetlen adottságok, amelyek bölcs és hozzáértő hasznosításával tömegeket mozgathatunk meg, és amelyeknek köszönhetően színvonalas életet élhetünk, úgy tömbben, mint szórványban. Igyekeznek is ezzel élni, különösen ott, ahol a rájuk szakadó szórványlétben már csak a hittel és a kultúrával lehet létezni. Nemzeti közösségünk megújhodásában az egyetlen járható utat a közös feladatok megtalálásában, a közmegegyezés kialakításában lelhetjük meg. Hála Magyarország kormányának, csak most érezzük igazán, hogy mekkora kincs, amikor létünket nyelvünkben, hitünkben, szellemi és tárgyi örökségünkben az egész Kárpát-medencében immár együtt tudjuk védeni és éltetni. Kisebbségi létünk romlásának egyik alapvető oka a fiatalok tömeges elvándorlása és a fojtogató pénztelenség, mégsem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a délvidéki magyarság jövője intézményeiben és mindenekelőtt az iskolában dől el – fogalmazott Hajnal Jenő.

A kerekasztal-beszélgetés témája a szórvány közösségek megtartása (Gergely Árpád felvétele)

A kerekasztal-beszélgetés témája a szórvány közösségek megtartása (Gergely Árpád felvétele)

Az ünnepi műsort kerekasztal-beszélgetés követte, illetve zárta. Ennek témája a szórvány közösségek megtartására és megerősítésére irányuló stratégiák, cselekvési tervek a közoktatás, a tájékoztatás, a művelődés és az anyanyelvhasználat területén. Bevezető előadást dr. Bodó Barna erdélyi szórványkutató tartott. A kerekasztal további résztvevői Jerasz Anikó, az MNT Végrehajtó Bizottságának elnöke, Nyilas Leonov Anita, az MNT alelnöke, dr. Szőke Anna néprajz- és szórványkutató, óvodapedagógus, Bodzsoni István, a Pannon Rádió és Televízió igazgatója, Talpai Sándor, a Kisoroszi Szórványközpont vezetője, valamint a Petőfi Sándor Program vajdasági ösztöndíjasai voltak. A beszélgetés moderátora Sutus Áron, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnöke volt.

A jelenlevő újságíróknak nyilatkozva dr. Bodó Barna megjegyezte: egy mondatban nehéz lenne megválaszolni a kérdést, hogy miben rejlik a szórványmagyarság megtartásának, megerősítésének záloga. A szórványnak több arca van, egyik szórványtérség sem ugyanolyan, mint a másik – emelte ki a folytatásban.

– Egy nyelvi végeken élő közösség és egy nagyvárosi szórványközösség között hatalmas különbségek vannak. A határon túli magyarságnak megközelítőleg a fele, vagyis nagyjából 1,1 millió ember érintett a szórványlét okán. A szórványosodás alapvetően az asszimilációval hozható összefüggésbe. A nemzetközi tapasztalat is azt mutatja, hogy van olyan léthelyzet – például a Svájcban élő, nagyjából 60 ezer lelket számláló rétorománok –, amikor az autonómia a megoldás a közösség megmaradására. Autonómiájuk van, és úgy alakítják életüket, ahogyan akarják – taglalta Bodó Barna.

A vendégek megtekinthették Léphaft Pálnak, napilapunk munkatársának a válogatását a Magyar Szó Szórványlétben című riportsorozatának és köteteinek a képanyagából.

Böjte Csaba ferences atya kezdeményezésére és a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma támogatásával a magyar Országgyűlés 2015. november 3-án iktatta az ünnepek közé november 15-ét – Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és magyar király születésének napját – a szórványmagyarság összetartozásának napjaként. Ennek folytán már 2015-ben az egész Kárpát-medencében ünnepi műsorok, konferenciák, találkozók és a közmédia tematikus programjainak keretében hangsúlyozták a közös felelősség, az odafigyelés és a törődés fontosságát. Vajdaság tavaly csatlakozott a Kárpát-medencei programsorozathoz.

 


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2017     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap