Az Arany János emlékév keretében pénteken dr. Németh Ferenc művelődéstörténész és egyetemi docens Kishegyesen és Bácsfeketehegyen tartott egy-egy előadást. Kishegyesen a helyi közösség épületének tetőterében, Bácsfeketehegyen pedig a Kultúrotthon emeleti termében került sor az Arany János emlékezete a Vajdaságban című előadásra. Az előadás Arany János iránti tiszteletből és a költő születésének 200. évfordulója alkalmából jött létre – mondta el lapunknak Németh Ferenc.
– Évekig foglalkoztam Arany Jánossal, és ebben az előadásban a kutatásaim eredményét teszem közzé. Ez pedig Arany János vajdasági kultuszára és emlékének ápolására vonatkozik. A kutatások során derült fény arra, hogy Lauka Gusztáv, Petőfi nagy barátja, nagybecskereki lapszerkesztő volt az első, aki még Arany életében kezdeményezte Arany kultuszát. Arany személyesen is kapcsolatba került Anton Hadžić szerb íróval itt, Vajdaságban, valamint Jovan Jovanović Zmajjal, aki lefordította a Toldit szerbre. Ezeknek a kapcsolatoknak a révén terjedt el a kultusza, és a haláláról a szerb és a magyar sajtó is méltóképpen megemlékezett – mondta el a művelődéstörténész, majd arról is szólt, hogy az Aranyra való emlékezésnek Vajdaságban voltak hullámhegyei és hullámvölgyei.
– A jubileumok hozták vissza Arany Jánost a vajdaságiak tudatába, majd ezek elmúltával megint visszahanyatlott az emléke. Az első világháború előtt a halálakor, 1882-ben volt egy fellángolása Arany emlékezetének, majd a világháború idején 1917-ben. A két háború között valamiféle aranykora volt az Aranykultusznak vidékünkön, a középiskolai tanárok ápolták. Több Arany-életmű is megjelent, sőt egy mese is született róla. A második világháború után visszahanyatlik a kultusza, és inkább Petőfi került előtérbe. Csak az 1980-as évektől térünk vissza Arany emlékéhez, akkor értelmezik újra műveit. A XXI. század elején újra visszahanyatlik az emlékezete, mert az iskolai tantervekben mind kevesebb hely jut a XIX. századi irodalomnak és azon belül Aranynak. A mostani kerek évforduló arra jó, hogy visszahozzuk emlékezetét a köztudatba, mert ez identitásunkhoz tartozik, és ápolnunk kell az emlékét – fogalmazott Németh.
A kishegyesi és a bácsfeketehegyi előadás a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek. és az Arany János-emlékév Bizottságnak a támogatásával jött létre. Közreműködött a Kishegyesi Könyvtár, a Kozma Lajos Könyvtár és a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete.
