Szerbia az állami kőolajipari vállalatának 51 százalékát 2008-ban 400 millió euróért adta el az orosz Gaspromnak azzal, hogy még 500 milliót köteles beruházni a Déli Áramlatba, illetve az udvarnoki kőolajtározóba. A 30 évre kötött megállapodásban a kőolajjáradékot 3 százalékban állapították meg. A korábbi években történt kísérlet a bányajáradék hét százalékra való megemelésére, de az oroszokkal kötött szerződést nem lehet megváltoztatni, így továbbra is annyit fizetnek, amennyi a szerződésben áll, azaz 3 százalékot.
Hatalmas tartályok a Magyarkanizsa környéki olajmezőkön (Dávid Csilla felvétele)
Szerbia kőolajban leggazdagabb olajmezője Magyarkanizsa környékén van. Itt termelik ki az ország szükségleteinek egyharmadát. A hatvanas években kezdődött meg ezen a területen a kitermelés. 2014-ig mintegy 190 furat volt a vidéken. Három évvel ezelőtt azonban az orosz többségi tulajdonos szeizmológiai kutatókat küldött a területre, akik 3500 méter mélységben mérték fel, hogy van-e ott, és ha igen, mennyi van a fekete aranyból a föld kérgében. Korábban csak 1500 méter mélységből termelték itt ki a kőolajat.
Mivel az orosz fél szerződése 2031-ben lejár, intenzív kitermelés folyik. A sajtóban megjelentek olyan hírek, hogy a minél gyorsabb bányászat érdekében a megengedettnél nagyobb csöveket és nagyobb nyomást alkalmaznak, ami törvényellenes és ami károsítja a környeztet. Kihat az ivóvízkészletre és a termőtalajra is. Annak próbáltunk utánajárni, hogy a tartományi szervekben a felügyelőség jelentéseiben mi áll, valóban környezetromboló-e az, amit a NIS végez?
A Tartományi Energetikai, Építkezési és Közlekedési Titkárság az elmúlt öt évben egyetlen büntetőeljárási feljelentést sem tett azon szubjektumok, illetve vállalatok ellen, amelyek Vajdaság területén végeznek kőolaj-kitermelést. A felügyelők rendszeresen végzik terepi munkájukat, amelynek menetét és ütemét a tartományi kormány évi munkaterve írja elő. A törvény határozza meg ugyanis azt, hogy minden egyes terepi munka alkalmával jegyzőkönyvbe kell foglalni a munka során feltárt törvénytelenséget, az elmúlt években viszont ilyen jelentés nem született – nyilatkozta lapunknak Nenad Grbić tartományi energiaügyi, építésügyi és közlekedésügyi titkár.
NINCS JOGI ALAP
Nenad Grbić (Gergely Árpád felvétele)
A hazai sajtóban idén jelent meg a hír, miszerint egy hattagú vajdasági felügyelőcsoport 2012-ben és 2013-ban 52 kőolajmezőn végzett ellenőrzést, és megállapította, hogy nem az előírásoknak megfelelően aknázzák ki a kőolajat. Nenad Grbić erre vonatkozó kérdésünkre adott válaszában elmondta, hogy nem létezik olyan 2012/2013-ban végzett vizsgálati jelentés az olajkitermelésről, amelyet a tartományi kormány hajtott végre.
– Nem létezik ilyen jellegű vizsgálati jelentés. Nincs jogi alap arra, hogy az ásványkincsforrás kiaknázási módszeréről készüljön jelentés. A tartományi titkárság évi munkatervében jelentést készít a felügyelőség munkájáról. Ennek tartalmát olyan összesített adatok képezik, amelyek nem vonatkoznak kizárólag egyfajta ásványi erőforrás kivizsgálására, vagy egy ellenőrzött szubjektumra. E vizsgálati jelentés egyébként következtetéseket sem tartalmaz, csupán az adatok összesítését fedi – mondta Nenad Grbić.
A tartományi titkárság ellenőrei legutóbb idén októberben ellenőrizték a terepen zajló munkálatokat. Az ellenőrzés tehát az évi munkaterv alapján ment végbe.
– Az évi munkatervben szereplő adatok alapján történik a rendszeres ellenőrzés. A hagyományos ellenőrzés mellett attól függően alakul a vizsgálatok gyakorisága, ahogyan azt a terepen vagyis a helyszínen lévő körülmények megkövetelik. Feljelentés esetén történhet akár rendkívüli és kiegészítő ellenőrzés is. Az érintett helyszíneken a NIS mindeddig az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően járt el – nyilatkozta lapunknak Nenad Grbić.
TÖBBFÉLE GAZDASÁGI ÉRDEK
Fúrótorony a szántások közepén
A szakemberek szerint a kőolaj kiaknázási folyamatakor használt, a megengedettnél sokkal nagyobb kapacitású, nagynyomású pumpák és óriási csövek használata veszélyezteti a talaj és a szántóföldek megmaradását. Bármilyen mértékű nyomásnövelés annak érekében, hogy kőolajat nyerjenek, szennyezheti a talajban lévő vízkészletet, ezért szinte használhatatlanná válhat maga a forrás, vélik a szakemberek. A nyomásnövelés pedig főként azért történik, hogy minél előbb minél több kőolajat hozzanak felszínre, profitnövelés céljából.
Nenad Grbić elmondta, hogy a titkárság felügyelői nem rendelkeznek hatáskörrel a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdések feltárásához.
– A folyékony és gáznemű ásványi erőforrások kiaknázásának megkezdéséhez első lépésként engedélyek szükségesek. A Tartományi Természetvédelmi Intézet jóváhagyása, hozzájárulása kell a munkálatok megkezdéséhez. E dokumentumban az illetékes intézmény meghatározza az ásványi kincsek kiaknázásának feltételeit és módjait, valamint az azzal járó kötelezettségeket, amelyek alapján meg kell valósítani a munkálatokat. Fontos megjegyezni, hogy a tartományi titkárság felügyelői nem rendelkeznek olyan hatáskörrel, amely a környezetvédelem területén hozott intézkedések végrehajtását illetné meg. Kivéve abban az esetben, amennyiben e folyamat közvetlenül nem érinti a munkavédelem kérdéskörét – mondta Nenad Grbić.
Kifejtette, hogy az olajkutakat az ásványi kincsek kiaknázásakor csövekkel látják el, így nem történhet meg a szénhidrogén és a talajvíz keveredése a kiaknázás során. Mindez a vállalat számára gazdasági érdek is egyben. A két anyag keveredése ugyanis nagy veszteséggel járna, a kitermelt kőolaj minősége romlana.
– Korábban az olaj- és gázkutak fúrása során létrejött úgynevezett iszapvödrök, ülepítőtárolók jelentettek veszélyt a környezetre nézve. Fennállt a veszélye annak, hogy az iszap érintkezésbe kerül a környező területekkel, ezért a fúrást követően az árkokat kötelezően rekultiválták. Manapság azonban különleges műanyag medencéket használnak a munkálatok során, annak érdekében, hogy a sár ne károsítsa a szántóföldeket, valamint a talajvizet – mondta Nenad Grbić.
A KIAKNÁZÁS MÓDSZERE
A kiaknázási módszerekről Szerbiában mindeddig nem született jogszabály. Az állam azonban felismerte a kőolaj és gáz feltárására és kitermelésére vonatkozó különleges rendelkezés szükségességét.
– Mivel a kiaknázás módszerét többféle tényező is befolyásolhatja a munkálatok során, magát a folyamatot sem lehet állandósítani. A kizsákmányolás nagynyomású kutakkal történik, a talaj tulajdonságaihoz mérten speciális nyomás és hőmérsékleti körülmények között. Az állam szabályozza a megvalósítási tanulmány és a tervdokumentáció tartalmát, amely alapján az ásványi kincsek kiaknázására irányuló bányászati munkálatok elvégzéséhez szükséges engedély kiadatik. A kiaknázás módszerét viszont nem írja elő ezen jogszabály. Hazánk e tekintetben nem kivétel, hiszen más országokban sem szabják meg a kiaknázási módot – ecsetelte Nenad Grbić.
Az állam felismerte a kőolaj és földgáz feltárására és kitermelésére vonatkozó különleges rendelkezés szükségességét. A tervek szerint Szerbiának a lehető leghamarabb el kell fogadnia a szénhidrogének, a kőolaj és a földgáz kutatására, kitermelésére vonatkozó jogszabályt, amely az Európai Unió csatlakozási feltételeinek egyike, tette hozzá Nenad Grbić.
A feltérképezett helyeken keresik a fekete aranyat
