A több évtizedes hagyomány szerint október 31-ével vette kezdetét a vadászati szezon, és mint sok más településen, a pacséri határt is vasárnap délelőttönként járják a helyi vadászok. A Fácán Vadászegyesületnek 51 bejegyzett tagja van, akik közül körülbelül 25-en aktívak. Jelenleg a populáció szabályozása, a fácánállomány ritkítása, illetve a suták őszi kilövése aktuális, árulta el Nemes Norbert helyi vadőr.
– A vadászok feladata nem csak a populáció szabályozásról – vagyis a vadak elejtéséről – szól, hanem a téli hónapokban az etetést, nyáron pedig az itatást is elvégzik, vagy például fácánállományt is nevelnek. A pacséri határban 18 ponton helyeztünk el etetőket, illetve ebben az időszakban kell biztosítani az őzbakok – hamarosan kezdődő – agancshullajtási időszakában jótékonyan ható kősótömböket is. Az idén 1200 fácánt nevelt egyesületünk a határ számára, amiből az évről évre megszokott statisztikák szerint kb.1100 jut ki a szabadba. Ezenkívül a természetes populáció is szépen alakul – tudtuk meg a pacséri határ vadőrétől, aki elárulta azt is, hogy a faluban az úgynevezett dúvadirtás egész évben zajlik, vagyis a szarkára, a varjúra, és a rókára egész évben lehet célozni. A vadászatnak egyébként megvan a maga menete, amit az egyesület igazgatóbizottsága határoz meg, vagyis a vadőr és a vadászmester – aki Pacséron Horváth Emil – egyeztetése után történik.
– A szomszédos falvakban már láttak vörös sakált, Pacséron még nem találkoztunk vele. Az újbóli megjelenésének öröme mellett üröm, hogy hatalmas károkat okoz a vadállományban, különösen az őzeket támadja meg – hallottuk Nemes Norberttől, aki elmondta azt is, hogy az idén egyelőre tisztázatlan ok miatt hirtelen drasztikusan megcsappant a nyúlállomány száma a határban, és emiatt az idén már nem is fogják célba venni ezt a vadat, hogy időt adjanak az anyaállomány megerősödésének.
– A nyulak nagy károkat tudnak tenni a szántóföldeken, ha elszaporodnak, azonban tagjai a táplálékláncnak, a rókák egyik kedvelt csemegéje, és ezért fokozottan odafigyelünk rájuk is. Egyelőre csak találgatni tudunk, hogy miért csappant meg az állományuk, hiszen tavasszal és nyáron még ezzel nem volt gond. Várjuk a Szerb Vadászszövetség véleményezését ez ügyben. Annyi biztos, hogy a tarka varjú is veszélyt jelent számukra, illetve a szántóföldi termesztés alkalmával használt vegyszerek is – mutatott rá a pacséri vadőr.
A rókaállomány kiirtása nem cél, hiszen ők is közreműködnek a fajok közötti egyensúly fenntartásában, a nemes vad gyérítésében. Illetve ezt az állatot a határ szanitécének is nevezik, hiszen még a beteg nyulat is elfogyasztja, amivel megakadályozhatja egy esetleges járvány kialakulását. A rókára háromféleképpen szoktak vadászni: kotorékozással, hajtóvadászattal, illetve lesvadászattal tartják kordában az állomány számát.
A pacséri határban egyébként körülbelül 450 egyedre becsülik az őzállományt, és ennél nem engedik jobban elszaporodni. Az állomány minőségét mutatja, hogy idén tavasszal két aranyérmes és egy bronzérmes bakot is lőttek, amire mintegy 40 évre visszamenőleg nem volt példa.
A falu területén is védettek a kampós csőrű ragadozó madarak, a pacséri szántókon leginkább ölyvvel lehet találkozni, illetve vércsével és sassal is elvétve. Ezek a ragadozók az egerek és a nyúlállomány mellett fácánokkal is táplálkoznak. Érdekesség, hogy a vadállományra csak enyhe község közötti migráció jellemző, ezért majdnem pontosan számon lehet követni a számukat.
