Látványos eredményt könyvelt el az idén Peking az Egy övezet, egy út (OBOR) programba bekapcsolódott országokkal folytatott külkereskedelmében. Kína és az övezet többi része közötti árucsere-forgalom összértéke (januártól októberig) ugyanis 768 milliárd dollárra emelkedett, ami éves összevetésben 15 százalékos növekedésnek felel meg.
A kínaiak által eszközölt beruházások terén ennél is jobb eredmény született. Az első háromnegyed évben a kínaiak 9,6 milliárd dollárt fektettek be az OBOR-országokban, illetve térségekben, vagyis 29,7 százalékkal többet az előző év azonos időszakához képest. Kínába ugyan kevesebb pénz folyt be az övezetből, ám a 4,24 milliárd dollár így is szép összeg, hiszen majdnem 34,5 százalékkal több annál, amennyi tavaly októberig a partnerországokból beruházásként érkezett.
Az OBOR-hoz tartozó államok közül Kínai cégek ugyanakkor 24-ben segédkeztek gazdasági és kereskedelmi együttműködési övezetek kialakításában. Ennek köszönhetően az év első kilenc hónapjában 75 központot sikerült kialakítaniuk, és ezekben összesen 209 ezer ember számára teremtettek munkalehetőséget.
A 2013-ban Új selyemútként meghirdetett, mára viszont már Egy övezet, egy útként emlegetett globális program célja, hogy Peking felújítsa, kiterjessze az ősi kereskedelmi folyosót Kína és Eurázsia, illetve a világ néhány másik része között. Ezeken saját termékeit szállítaná (sőt már szállítja is) az érintett országokba, amelyekből nyersanyagokat és a termeléshez szükséges egyéb árukat importál(na).
A tervezett hat útvonal Afrikát és Latin-Amerikát célzó (tengeri) összeköttetésekkel is kiegészülne. A program a vízi és a földi áruszállítást részesíti előnyben. Az utóbbinak lehet majd része a Belgrád–Budapest vasútvonal is, amelynek felújítására, korszerűsítésére Peking bőséges hitelt folyósítana. A munkálatok befejeztével jelentősen felgyorsulhat a görögországi Pireusz kikötőjébe érkező kínai áruk eljuttatása Nyugat-Európába.
Az OBOR a Föld lakosságának majdnem kétharmadát és a világ termelésének csaknem a 40 százalékát adó régiókat öleli fel. A kezdeményezéshez eddig 69 ország, térség és nemzetközi szervezet csatlakozott. A részes államokban Peking már több mint 50 milliárd dollárt fordított kereskedelmi infrastruktúra-fejlesztésre.
Kína látványos és erőteljes terjeszkedése azonban nemcsak a kereskedelemre szorítkozik, hanem magába foglal – saját zsebből fizetett, hitelezett – hatalmas beruházásokat és gazdasági együttműködési övezeteket is. Az OBOR ezenkívül komoly kínai geopolitikai célokat, illetve érdekeket szolgál.
Bár a kínaiak azt ígérik, hogy az együttműködéssel mindenki jól jár, valójában az ötletgazda fölözheti le a tejfölt. A gigaprojektum megvalósulásával, azaz a szorosabb kapcsolatok kialakításával, ugyanis (jelentősen) nőhet az OBOR-országok Kínával szembeni függősége, ezáltal pedig Peking befolyása is a közösség tagjaira, és persze a világgazdaságra.
