Magyarország a saját lábára tudott állni, ma már nem szorul más segítségére és pénzére, mondta Orbán Viktor magyar kormányfő a Magyar Diaszpóra Tanács idei VII. plenáris ülésén a budapesti Várkert Bazárban.
Fotó: Ótos András
Az ország stabilitása és gazdasági erősödése egyebek mellett lehetővé tette azt is, hogy egy határozottabb és a korábbinál sokkal inkább támogató jellegű nemzetpolitikát folytasson, tette hozzá, s megállapította, hogy az alkotmánymódosítás biztos alapokra helyezte a nemzet közjogi egyesítését, melynek kiemelkedő eredményei vannak. Az elmúlt hat és fél év alatt határon túlról 905 ezren nyújtottak be honosítási kérelmet, 870 ezren már letették az esküt is. A diaszpóra magyarságának soraiból 132 ezren kérelmezték a honosítást vagy a magyar állampolgárságnak a megállapítását, közeledik tehát az egymilliomodik határon túli magyar állampolgár eskütétele – nem lenne célszerűtlen, ha ez éppen december ötödikén történne meg – jegyezte meg a korábbi eredménytelen népszavazás eredményeire utalva Orbán.
A miniszterelnök emlékeztetett: 2010-ben 3,7 millióan dolgoztak az országban, 1,8 millióan fizettek adót. Ma 4,4 millió foglalkoztatottja van az anyaországnak, s mindegyikük adózik is. Ez adja meg az egészséges és fejlődő belföldi gazdaság alapját, a pénzügyi stabilitást, húzta alá. 2010-ben még a nemzeti öngyilkosság útján járt az állam, mára azt a végzetes irányt sikerült megváltoztatni, értékelte.
– Az eredményekről azonban minden alkalommal szerénységgel kell szólnunk, még akkor is, ha jók. Pozitív az, ha van mire szerénynek lennünk. A sikerek nem egyedül a magyar kormány sikerei. A politikai lépéseket, intézkedéseket valóban a kormány koordinálta, de a siker tízmillió magyar sikerének számít – fogalmazott a miniszterelnök, aki kifejtette: a segélyalapú gazdasági rendszer helyett Magyarországnak sikerült egy munkaalapú rendszert felépítenie.
Beszédében a nemzeti büszkeség forrásának minősítette a magyar diaszpórát, s közölte, külföldön még nehezebbnek számít a megbecsülés és a tekintély kivívása különösen olyan kérdésekben alkotott vélemény esetében, amellyel az adott államban nem értenek egyet, amely miatt sokszor támadják Magyarországot. Ezeket a támadásokat azonban a kormányfő elismerésként is értelmezi. Úgy vélekedett, hogy csak olyan politika érdemel kritikát, amelynek kitapintható eredményei vannak, s a magyar politika, bevándorláspolitika és gazdaságpolitika ma ilyennek számít.
Orbán Viktor fontosnak, erkölcsi kötelezettségnek nevezte a családtámogatások politikájának folytatását is. Mint mondta, sokáig a demográfiai katasztrófa felé tartott a nemzet, s ettől a szakadéktól még a mai nap sem menekült teljesen meg, az első jó mutatók ellenére sem. Közölte, hogy a termékenységi ráta az országban hét évvel ezelőtt 1,25 volt, 2016-ra elérte az 1,49-es értéket. A nemzet fenntartásához arra lenne szükség, hogy megvalósuljanak a jelenlegi kormány céljai, s 2030-ra e mutató 2,1-re emelkedjen, emelte ki a kormányfő. A gyermekvállalást személyes döntésnek minősítette, de a kormány feladatának nevezte minden olyan intézkedés megtevését, minden olyan támogatás megadását, amely segítheti a leendő szülőket egy gyermekvállalásról szóló döntés meghozásában.
Semjén Zsolt szólal fel a sajtótájékoztatón (Fotó: Ótos András)
Kitért a migránsválság részleteire is. Orbán Viktor szerint ma az Európai Uniót két országcsoport alkotja, az egyiket a bevándorlóországok képezik, a másikat azok, amelyek gazdasági és népesedési problémáikat nem bevándorlással szeretnék megoldani. A jövő kérdése az lesz, hogyan tud egymással kohabitálni e két országcsoport Európán belül. Orbán a nemzetállamok megtartásának és nem az „Európai Egyesült Államok” kialakításának a híve, melynek céljait véleménye szerint az egyébként valóban áldozatnak számító migránsok „importja” szolgálja. A magyarországi közelgő parlamenti választások ezért szerinte pártpolitikán felüli kérdéseket határoznak majd meg, azt, hogy Magyarország is bevándorlóország legyen-e, hogy kiáll-e továbbra is a keresztény értékeken nyugvó Európa mellett vagy beáll azoknak az államoknak a sorába, amelyek a nemzetállamok feloldását és a hagyományos értékek feladását sürgetik, magyarázta.
A magyar diaszpóra soha korábban nem kapott akkora figyelmet a magyar kormánytól, mint most, s a diaszpóra sem tanúsított ilyen maghatározó egységet, mint az utóbbi időben, fejtette ki köszöntőjében Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes. Világnemzet vagyunk a viharos háborús múlt következtében, jelentette ki, s a magyar kormány szándéka az, hogy ebből a kihívásból nemzeti egységet teremtsen. Emlékeztetett, hogy 2010-hez képest a kormány megtízszerezte a nemzetpolitikai juttatásokat, működő intézményrendszert, programokat teremtett és visz tovább ma is.
Potápi Árpád János beszél a sajtótájékoztatón (Fotó: Ótos András)
Potápi Árpád János a tanácskozás szünetében megtartott sajtótájékoztatón osztott meg további információkat a nyilvánossággal. A diaszpóra tanács idei ülésén összesen 91 magyar szervezet vezetője vett részt a 111 meghívott szervezetből: új tagként érkeztek Dánia, Írország és Spanyolország magyar szervezeteinek képviselői, valamint négy új egyházi szervezet. Ahogyan az az előző években is volt, az idén is zárónyilatkozatot fogadtak el. Ebben leszögezik a stratégiai gondolkodás fontosságát, aggodalmuknak adnak hangot a tanács tagjai a kárpát-medencei magyar közösségek oktatási jogainak csorbítása miatt az új ukrán törvény meghozása következtében. Támogatják a Minority SafePack kezdeményezést, melynek célja egymillió aláírással elérni azt, hogy az Unió gondolkodni kezdjen az európai őshonos kisebbségek problémáinak rendezésén.
Folytatják a Kőrösi Csoma Sándor és a Mikes Kelemen programot is a diaszpóra magyarságának körében. A Rákóczi Szövetséggel együttműködve tankönyvekben részesülhet minden határon túli magyar tanuló. A külhoni magyar szervezetek is támogatást szerezhetnek, meghirdettek egy pályázatot. A magyar állam mostantól rendszeres támogatást szavatol a megmaradást segítő lelkészeknek is világszerte. Mindenkinek lehetősége lesz hazatérni az anyaországba, akinek ez a szándéka, Venezuelában például kényszerhelyzet van, s mintegy száz család töpreng a rossz körülmények miatt az ország elhagyásán.
