Mindkét ország polgárainak érdekeit sértené, és tovább bonyolítaná a helyzetet, ha Kijev úgy döntene, hogy megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Moszkvával - jelentette ki szerdán Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Hozzáfűzte, hogy az ilyen döntés meghozatala szuverén joga Ukrajnának. Ugyanakkor hangoztatta, hogy Kijev az elmúlt évek során több olyan döntést is hozott, amely kedvezőtlen hatást gyakorolt az ország délkeleti részén kialakult konfliktus rendezésére. A szóvivő nem kívánt reagálni arra az "elméleti feltevésre", hogy szakítás esetén ki közvetítene Moszkva és Kijev között.
Sajtóértesülések szerint az ukrán parlamentben olyan módosítás került bele a Donyec-medence visszaintegrálásáról szóló törvénytervezetbe, amely az Ukrajna és Oroszország közötti diplomáciai kapcsolatok megszakításával számol. Szerhij Pasinszki, a Legfelsőbb Tanács biztonsági ügyekben illetékes bizottságának elnöke erről azt közölte, hogy az ilyen kérdések nem tartoznak a törvényhozás kompetenciájába, és tagadta, hogy a jogszabálytervezeten ilyen értelmű módosítást hajtottak volna végre.
Peszkov kérdésre válaszolva hangot adott annak a véleményének, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök nagy valószínűséggel találkozik majd a vietnami Da Nangban, az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) szervezetének november 10-én és 11-én megrendezendő csúcstalálkozóján.
A szóvivő szerint mindkét vezető programja sűrű a beütemezett számos kétoldalú találkozó miatt, ezért egyelőre nem világos, hogy lesz-e eszmecsere kettőjük között. Hozzátette, hogy "az illetékes szolgálatok igyekeznek megtalálni a leginkább megfelelő időpontot és formátumot" a megbeszélés számára.
A kijevi parlament nemzetbiztonsági és védelmi bizottsága javasolhatja, hogy a Donyec-medence visszaintegrálásáról szóló törvényjavaslat zárórendelkezései közé tegyenek bele egy olyan szövegrészt, amely kötelezi az ukrán kormányt a diplomáciai kapcsolatok megszüntetésére Oroszországgal - erősítette meg az orosz sajtóértesülést Ivan Vinnik ukrán parlamenti képviselő, a bizottság titkára szerdán újságíróknak.
Az UNIAN hírügynökség szerdán jelentette, hogy a Kommerszant orosz napilap adott erről hírt meg nem nevezett ukrán parlamenti forrásra hivatkozva.
A Petro Porosenko ukrán elnök mögött álló tömörüléshez tartozó Vinnik az ukrán-orosz diplomáciai kapcsolatok megszüntetéséről szólva kijelentette: ez a gyakorlat a világban, és ez felel meg a nemzetközi normáknak abban az esetben, ha egy ország a másikat agresszornak és megszállónak minősíti.
A Donyec-medence Ukrajnához történő visszacsatolásáról szóló, Oroszországot agresszornak minősítő államfői törvényjavaslatot október 6-án szavazta meg első olvasásban a kijevi törvényhozás. Sajtóértesülések szerint az előterjesztés végleges szavazása várhatóan a jövő héten, november 16-án lesz.
Vinnik hozzáfűzte, hogy saját maga módosító indítványt nem nyújtott be, de reméli, hogy a nemzetbiztonsági és védelmi bizottság az ő javaslatára előterjeszti azt mint bizottsági módosító indítványt a törvényjavaslathoz.
A honatya kifejtette, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszűnése után Ukrajna érdekeit valamely más ország képviseli majd. Hozzáfűzte, kérni fogja a külügyminisztériumot, egyeztessen nyugati partnereivel, hogy melyik, Oroszországban külképviselettel rendelkező ország lenne erre a megfelelő.
A Kommerszant azon értesülését viszont, hogy Fehéroroszország lehetne ez az állam, Vinnik cáfolta. Kijelentette, hogy mivel Minszk együttműködik az orosz titkosszolgálatokkal, ezt kizártnak tartja.
Ukrajna felbontotta a fegyverszállításokról kötött egyezményt Oroszországgal
Ukrajna egyoldalúan felbontotta Oroszországgal a fegyver- és haditechnikai eszközök kölcsönös szállításáról szóló egyezményt. Erről az ukrán kormány szerdai ülésén hozott határozatot.
A strana.ua hírportál jelentése szerint a kormányközi egyezményt a két ország 1995. február 8-án kötötte. A megállapodás magába foglalta az alkatrészek szállítását is, valamint felújítási munkálatokat és egyéb, katonai rendeltetésű szolgáltatásokat. Rendelkezett továbbá arról is, hogy Ukrajna és Oroszország egymással egyetértésben adhatott csak el fegyvereket és haditechnikai eszközöket harmadik országnak.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a mostani döntést megelőzően, október közepén az ukrán kormány felbontotta már Oroszországgal a katonai rendeltetésű termékek előállításában részt vevő vállalatok és szervezetek specializációjának megőrzéséről szóló kormányközi megállapodást. Ez utóbbi egyezséget 2000. december 21-én írták alá Moszkvában, 2005. március 4-én lépett életbe.
