Az alkalmazott nyelvészet jelene és jövője című tanácskozás résztvevői
A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken mintegy negyven előadó részvételével zajlott le tegnap a 25. Egyetemi Nyelvészeti Napok, melynek idei témája Az alkalmazott nyelvészet jelene és jövője volt. Csányi Erzsébet tanszékvezető köszöntőjében úgy értékelte, a Kárpát-medencei jellegű nyelvészeti konferenciát a 21. század kihívásainak megfelelő szintre fejlesztették:
– Sikerült minden évben megtartanunk, tehát a Bölcsészkar és a Magyar Tanszék biztosítja a folyamatosságot, ami nagyon fontos ahhoz, hogy Újvidéken egy nyelvészeti, nyelvtudományi műhely működését motiváljuk. A folyamatosságon kívül észre kell hogy vegyük, az elmúlt években sikerült tömegesebbé, tehát nyitottá tenni ezt a konferenciát, vonzóvá vált, és anyagilag is elérhetővé igyekszünk tenni – nincsen részvételi díj vagy egyéb akadályok, amelyek a tudósokat sújtanák. Másrészt sikerült interdiszciplináris kapcsolódásokhoz kötni: kimondottan figyelünk arra, hogy a határtudományok kontextusait is felöleljük, hogy megszólítsunk mindenkit, aki valamilyen módon szakmailag kötődik a nyelvhez, és kutatásokat végez. Azt hiszem, hogy az elmúlt években mindezt nagyon fontos fejleményként könyvelhetjük el, és minderre bizonyíték és kézzelfogható, rendezett anyag a rezümékötet is – összegzett Csányi Erzsébet, majd bemutatta az idei tanácskozás rezümékötetét, valamint azt a 25. Egyetemi Nyelvészeti Napok alkalmából összeállított CD-t, amely áttekintést ad az elmúlt évtizedek konferenciáiról, s mindezt digitális formában teszi elérhetővé.
Pásztor-Kicsi Mária, a tanácskozás szervezőbizottságának elnöke felelevenítette az Egyetemi Nyelvészeti Napok történetét, amely 1993-ban a Matijevics Lajosról való megemlékezéssel vette kezdetét:
– Előző években már ugyan három alkalommal tartottak nyelvészeti témájú tanácskozást a Magyar Tanszéken – 1982 decemberében a Szarvas Gábor-emlékülésnek, 1987 novemberében a Vuk Karadžić születése 200. évfordulóján tartott tanácskozásnak adott otthont a Magyar Tanszék, majd 1992-ben élőnyelvi konferenciának Nyelvi változás, nyelvi norma, nyelvi egymás mellett élés címmel –, ezek a tanácskozások azonban még nem voltak rendszeresek. A rendezvénysorozat 1993-ban indult. A Matijevics-emlékülés utáni évben Bárczi Gézáról emlékeztek meg, majd 1995 őszén Matijevics-emléknapok címmel rendeztek ismét előadás-sorozatot. Az Egyetemi Nyelvészeti Napok név először 1996-ban bukkant fel, amikor az akkor 80 éves Penavin Olga tanárnőt köszöntötték a konferencia résztvevői. Azóta minden évben rendeztek és rendezünk tudományos tanácskozásokat. 2007-ig a rendezvénysorozat eszmei és gyakorlati megalkotója, dr. Papp György szervezte őket lankadatlan lelkesedéssel és szakmai hozzáértéssel. 2007-ben azonban már betegsége miatt nem tudott részt venni a konferencián, 2009. január 20-án bekövetkezett halálával pedig az Egyetemi Nyelvészeti Napok pótolhatatlan támasz nélkül maradt. Kezdetben tanácskozásaink szűkebb körűek voltak, főként a tanszék tanárai vettek részt rajtuk néhány jeles külföldi vendég előadó közreműködésével. 2014-től váltak e rendezvények tömegesebbé, ekkor 35 résztvevője volt a konferenciának, 2015-ben 30, 2016-ban pedig 45, a Kárpát-medence különböző tájairól (Magyarországról, Horvátországból, Szlovéniából, Erdélyből, Kárpátaljáról) érkező előadóval.
A plenáris előadásokat követően a BTK mozitermében, a kék teremben, valamint a Magyar Tanszék szemináriumi könyvtárában zajlott az egész napos konferencia.
