Jó pozícióból indulhat a Magyar Közösség Pártja (MKP) a jövő évi önkormányzati választáson, mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár hétfőn Budapesten a szlovák megyei választásokat értékelve, majd hozzátette, ahhoz, hogy a párt a jövő évi megmérettetésen is jól tudjon szerepelni, tovább kell erősíteni az egy éve elindult újjászervezését.
A hétvégi szlovák megyei választáson a négy évvel ezelőttihez képest a jobbközép ellenzéki pártok jobban, Robert Fico kormánypártja, az Irány–Szociáldemokrácia (Smer–SD) pedig gyengébben szerepelt. A felvidéki magyar választók voksaiért folytatott, a Magyar Közösség Pártja és a Most–Híd vegyes párt közötti küzdelemből az MKP került ki győztesen, amely a magyarok által is lakott öt megyéből négyben (Pozsony, Nagyszombat, Nyitra, Besztercebánya) ért el jobb eredményt, mint a Most–Híd. Utóbbi egyedül Kassán szerzett több mandátumot náluk.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár a Nemzetpolitikai Kutatóintézet hétfői tanácskozásán kiemelte: a megyei választás arra jó, hogy a települési önkormányzati választás, illetve a parlamenti voksolás előtt az erőviszonyok fokmérője legyen, ugyanis az eredményekből fontos következtetések vonhatók le a magyar közvélemény hangulatáról. Mint mondta, megállapítható, hogy egyértelmű MKP-győzelem született, és a jövő évi önkormányzati választáson jó pozícióból indulhat az MKP, különösen a nyugati országrészben.
Ugyanakkor több tanulsága is van a mostani voksolásnak, emelte ki a nemzetpolitikáért felelős államtitkár, hozzátéve, a nyugati országrészben tapasztalható jó eredmények mellett keleten – ahogyan eddig is – gyengébb eredmények születtek. Rámutatott: a párt újjászervezését, ami egy éve indult, tovább kell erősíteni annak érdekében, hogy a jövő évi önkormányzati, illetve a parlamenti választáson is jól tudjon szerepelni.
Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke azt mondta: összességében „eredményekről és jó eredményekről” lehet beszélni. Öt megyében indultak, ennek ellenére a harmadik legerősebb erővé váltak, a tömbmagyar területeken megnyerték a választást, összegzett a pártelnök, aki kiemelte: 33 képviselőjük van, de sok megyében a függetlenekre is számítanak, így ezt a számot várhatóan még tovább tudják majd növelni. A galántai járásban megtartották a képviselői számot, Dunaszerdahelyen növelni tudták azt, és a komáromi járás is hozta a várt eredményeket, sorolta Menyhárt József, aki Kassáról – ahol gyengébb eredmény született – azt mondta: a helyi szervezetet mindenképpen tovább kell erősíteni, de nem mindig a pártokkal kell megküzdeni, hanem sok esetben azzal a szkepticizmussal is, ami a választópolgárok részéről jelentkezik. Emellett más stratégiára van szükség a szórványterületeken, mint a tömbmagyarság esetében, szögezte le a pártelnök, aki megjegyezte azt is, hogy a hátrányos megyehatárok miatt nekik mindig jóval több embert kell megmozgatniuk. Végezetül hozzátette, a jövő héten már megkezdik az országjárást annak érdekében, hogy fenntartsák, illetve megerősítsék a meglévő kapcsolati hálót, és megfelelő képviseletet „bokszoljanak ki” maguknak.
Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója arról beszélt, hogy a 90-es évek közepén változtatták meg a megyerendszert, ami kifejezetten hátrányos volt a magyarok számára. Leszögezte, a mostani választási részvétel rekordnagyságú volt, hiszen csaknem 30 százalékot ért el, majd hozzátette, értékelése szerint a magas részvételi arány egyfajta kormányellenes hangulatot is jelzett.
