2024. április 25., csütörtök

„Növelni kell a menekültügyi forrásokat”

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke ötnapos hivatalos látogatásra érkezett a Jordán Hásimita Királyságba

Jordánia két legfontosabb problémája ma a menekültválság finanszírozása és a klímaváltozás okozta szárazság hatásainak csökkentése. Így foglalta össze a Jordán Hásimita Királyságban tett többnapos hivatalos látogatásának ammáni tárgyalásain szerzett tapasztalatait Áder János, Magyarország köztársasági elnöke a helyszínen újságíróknak nyilatkozva.

Áder Jánost és feleségét, Herczegh Anitát fogadja II. Abdalláh jordániai király az ammáni királyi palotában (Fotó: MTI – Bruzák Noémi)

Áder Jánost és feleségét, Herczegh Anitát fogadja II. Abdalláh jordániai király az ammáni királyi palotában (Fotó: MTI – Bruzák Noémi)

A magyar államfőt, aki delegáció élén érkezett a közel-keleti országba, ma ünnepélyes keretek között, katonai tiszteletadással fogadta II. Abdalláh jordán király, tárgyalt Hani-Al Mukli miniszterelnökkel, a szenátus és a képviselőház elnökével. Találkozóit összegezve a köztársasági elnök elmondta, hogy a szír polgárháború miatt hat év alatt másfél millió menekült érkezett Jordániába, amely joggal várja el, hogy azok ellátásának költségeihez a nemzetközi szervezetek járuljanak hozzá.
Áder János hangsúlyozta, hogy a menekültek ellátásához az elmúlt években az ígéretek ellenére a nemzetközi szervezetektől csak a támogatások 50 százaléka érkezett meg, az idén pedig csak mindössze 20 százalék. Megjegyezte, hogy a térségben kialakult helyzet miatt Jordániában csökkent a turizmusból és a tranzitdíjakból származó bevétel.

A magyar államfő bravúrosnak nevezte Jordánia teljesítményét a menekültellátásban, és az országban jellemző társadalmi béke fenntartása terén. Aláhúzta, hogy e béke megőrzése nemcsak a térség, hanem az Európai Unió érdeke is. Éppen ezért Áder János elengedhetetlennek tartja, hogy az Európai Unió növelje a Jordániának juttatandó menekültügyi forrásokat. Mint mondta, számítások szerint az idén ötször annyi pénzt kellene Jordániának biztosítani, mint amennyi 2017-ben eddig támogatásként érkezett, és amire egyébként az ország ígéretet kapott a nemzetközi fórumokon.

A magyar elnök kitért arra, hogy Jordánia a világ egyik legszárazabb országa. Mint mondta: ha a helyzet nem változik, a klímaváltozás miatt az országban 2050-re 30 százalékkal csökken a csapadékmennyiség, és tovább nő az átlaghőmérséklet.
A magyar elnök tárgyalásain a jordániai felek élénken érdeklődtek a magyar mezőgazdasági tapasztalatok, a szárazságtűrő növények telepítése, az öntözéses megoldások iránt. Áder János elmondta, hogy hamarosan Magyarországra érkezik tárgyalni ezekben az ügyekben a jordániai miniszterelnök.