2024. március 29., péntek

Megyei választás Szlovákiában

A mostani voksolás a korábbiakhoz képest két fontos újdonságot is hoz

Megyei választást tartanak szombaton Szlovákiában. Ezt a fajta voksolást, amelynek során elnököket, illetve képviselőket választanak Szlovákia nyolc megyéjének élére, az ország történetében ötödik alkalommal rendezik meg. A megyei választáson több mint 4,4 millió választópolgár voksolhat.

Szlovákiában a megyei választás tétje jelentősnek nevezhető, minthogy a közigazgatás hatályos modellje szerint megyei szinten születik döntés a szociális és a középfokú oktatási intézmények, illetve a kórházak jelentős részének finanszírozásáról, valamint a közúthálózat egy részének fejlesztéséről is. A megyei közigazgatás szintjén Szlovákiában átlag több mint egymilliárd euró sorsáról született döntés évente.

Ennek ellenére általában igen alacsony a megyei választás iránti érdeklődés. A legutóbbi megyei választás alkalmával, 2013-ban alig haladta meg a húsz százalékot, ennél alacsonyabb csak az európai parlamenti választás részvételi aránya volt. A választókkal ellentétben a politikai pártok és jelöltjeik fokozódó érdeklődést tanúsítanak a megyei választás iránt, ezt jelzi az is, hogy az idén minden eddiginél több, hetvennyolc megyefőnökjelölt indul, közülük legtöbben Pozsony megyében, szám szerint tizenheten.

A megyei választáson több mint 4,4 millió választópolgár voksolhat, minden olyan 18. évét betöltött szlovák vagy külföldi állampolgár, aki állandó lakhellyel rendelkezik az országban. Szavazni viszont csak személyesen és kizárólag az állandó lakhely szerinti választóhelyiségben lehet. Szlovákiában a megyei választás többségi rendszer alapján zajlik, a választók két szavazólapot adhatnak le.

Az elsőn csak egy személy nevét – az általuk választott megyeelnökjelöltét – karikázzák be, a másodikon legalább egy, de legfeljebb annyi megyei képviselőjelölt nevét, ahány képviselőt az adott választókörzet a megyei önkormányzatba küld.

A mostani megyei választás a korábbiakhoz képest két fontos újdonságot is hoz. Az egyik, hogy ez a voksolás az elmúlt években kétfordulós volt – második fordulóra ott került sor, ahol a megyeelnökjelöltek egyike sem szerezte meg a voksok több mint ötven százalékát –, most viszont egyfordulós lesz, vagyis a megyeelnöki poszt megszerzéséhez már a voksok egyszerű többsége is elegendő. A másik újdonság az, hogy a megyei választás eredményei – ezúttal és csak egyszeri alkalommal – négy- helyett ötéves megbízatási időszakra szólnak. Ennek oka, hogy a jövőben – 2022-től – összevonják az alacsony választói részvételű megyei, illetve a viszonylag magas választói érdeklődésre számot tartó helyhatósági választás időpontját.

A legutóbbi megyei választáson országos átlagban az akkori és a jelenlegi legerősebb kormánypárt, a Robert Fico vezette baloldali Irány–Szociáldemokrácia (Smer–SD) szerezte a legtöbb mandátumot. A magyar szavazatokra számító két politikai erő – az MKP és a Most–Híd vegyes párt – küzdelméből 2013-ban az MKP került ki győztesen. Az MKP akkor két megyealelnöki posztot szerzett, és csaknem 40 – túlnyomó többségükben saját listán indított – képviselőt juttatott az önkormányzatokba, míg a Most–Hídnak 17 képviselői helyet sikerült szereznie, közülük 13-an koalíciós listákon indultak. A mostani voksoláson az MKP két, a Most–Híd pedig három megyében indít önálló megyeelnökjelölteket.

Az utolsó felméréseket két héttel a választás napja előtt lehetett nyilvánosságra hozni, 48 órával a voksolás kezdete előtt pedig már a kampánycsend is életbe lépett. Utóbbi idején urnazárásig, az e vonatkozásban nem szabályozott közösségi hálózatok kivételével minden médiában tilos a jelöltek ellen vagy mellett szóló bármilyen információ közzététele. A választóhelyiségek szombaton reggel 7-től este 10-ig tartanak nyitva.