A Futaki úti katolikus temető végében lévő Katonatemetőben tegnap megemlékeztünk az 1944-ben és ’45-ben kivégzett, ártatlan magyar áldozatokra.
Madarász Áron koszorúz (Dávid Csilla felvétele)
Az alkalmi műsort Csorba Béla temerini író, publicista, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke vezette, említést tett arról, hogy Matuska Márton, akinek nevéhez fűződik az újvidéki megemlékezés megszervezése, ezúttal külföldi tartózkodása miatt nem lehetett jelen. Megemlítette a három évvel ezelőtt elhunyt Papp Ferenc magyar érdekharcost is, aki fáradhatatlan tevékenységével 1990-től haláláig igyekezett az ártatlanul kivégzett újvidéki magyaroknak emléket állítani.
– Az újvidéki megemlékezéseket hosszú ideig hol erősebb, hol gyengébb politikai ellenszelek és ellehetetlenítési kísérletek övezték. Sokáig titkolni akarták az újvidéki magyarság véres megtizedelésének a tényét, sok levéltári adathoz még ma sem férhetünk hozzá – állítólag eltűntek. Valaki eltüntette őket. A múlttól általában csak azok félnek, akiknek a jelenben van titkolnivalójuk. Látnunk kell nem csak a magyarok, hanem a szerbek kálváriáját is, a példátlanul embertelen, 1942-es razziát, és az 1944–45-ös partizánterror során a szerb középosztályt, a vállalkozókat és az értelmiségieket is súlyosan érintő történéseket. Embertelen ideológiák következményeiért közösségek nem tehetők kollektív bűnössé, ez a második világháborúban mégis megtörtént – mindegyik oldalon. Sőt, folyamatosan történik napjainkban is, a világ különböző pontjain, földönfutóvá, reménytelenné tett tömegekkel könnyű manipulálni – figyelmeztetett Csorba Béla, utalva a napjainkban nagy gondot jelentő menekültváltságra. – Jó, hogy a magyar–szerb megbékélési folyamat már ezt megelőzően beindult, még ha döcögve is. Arra, hogy Újvidéken magyar nemzetiségű embereket tömegesen kivégeztek, egy méltó, egyértelműen magyar áldozatoknak emléket állító emlékhelynek kell emlékeztetnie! Néha úgy érezhetjük, hogy továbbra is létezik az a politikai nyomás, amelyik az ártatlan magyarok kivégzésének tényét igyekszik elhallgattatni. Ehhez a vajdasági magyar pártok nem asszisztálhatnak. Őszinte kegyeletet gyakorolni csak úgy lehet, ha mártírjaink erőszakos halálát kiváltó közös sajátosságát, a magyarságukat nem titkolják el – véli a publicista.
Molnár Zoltán színművész (Dávid Csilla felvétele)
A megemlékezés egyházi részében Halász Béla, a Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke szólt az egybegyűltekhez, Molnár Zoltán színművész előadásában pedig Horváth Lajos Magyar Miatyánk című versét hallhattuk.
Az emlékműnél a kegyelet virágait elhelyezte Petykó Csaba, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja, Ivan Siler, újvidéki polgármester-helyettes, Szmieskó Zoltán, a Magyar Egység Párt elnöke, továbbá Madarász Áron, a Vajdasági Magyar Szövetség tanácsának tagja és Guszton András, a VMDP alelnöke.
