2024. április 24., szerda

Drámaiskola

Drámapedagógiai képzést tartottak Bácsfeketehegyen – Szerbiában nem tartják fontosnak ezt a módszert, noha a gyerekek elidegenednek egymástól

Megtartották az V. Dráma-Játék-Iskola találkozót Bácsfeketehegyen. A Vajdasági Magyar Drámapedagógiai Társaság és a Vajdasági Magyar Művelődési Központ közös szervezésében megvalósuló hétvégi eseménynek ez alkalommal a Kultúrotthon adott helyszínt.

Bemutató óra ovisokkal (Lakatos János felvétele)

Bemutató óra ovisokkal (Lakatos János felvétele)

Az egész napos drámaiskolára Vajdaság különböző településeiről 35 pedagógus és művelődésszervező érkezett. A foglalkozások két csoportban zajlottak, és neves hazai, valamint magyarországi szakemberek tartották. Az oktatók között ott volt Bagaméry-Nagy Orsolya, Bori-Fekete Ágnes, Bori Viktor, Hajós Zsuzsa, Körömi Gábor, Mácsai Mónika és Patonay Anita.

Hajvert Lódi Andrea, az esemény fő szervezője arról számolt be lapunknak, hogy egyedi és gyakorlati képzésben volt része a drámaiskola résztvevőinek.

– Főként pedagógusok vettek részt a drámaiskolán: volt matek-, angol-, biológia- és hittantanár, tanítók, óvónők, gyermekszínjátszó csoportok vezetői. Vajdaság számos településéről érkeztek, Adáról, Magyarittabéről, Bácskossuthfalváról, Magyarkanizsáról, Óbecséről, Topolyáról, Temerinből, Kishegyesről, stb. Nagyon sokan vannak köztük, akik rendszeres résztvevői a különböző drámapedagógiai témájú előadásoknak, de vannak újak is, akik most ismerkednek ezzel. Rendezvényünk azért volt különleges a maga nemében, mert részét képezték az ún. saját élményű foglalkozások. Ezen maguk a pedagógusok játszanak, mintha ők lennének a gyerekek. Így a saját bőrükön tapasztalták meg, hogy hogyan működik ez a módszer. Illetve választhatták a bemutató órák megtekintését, ami izgalmas és Vajdaságban ritka alkalom. Ezen itt volt egy óvodás csoport, valamint negyedikeses és hatodikos osztályok, és a meghívott drámatanárok ezekkel az osztályokkal mutattak be órákat. Itt azt lehetett megnézni, hogy hogyan működött a drámapedagógia a gyakorlatban – mondta el a fő szervező, majd hozzáfűzte, hogy mindkét fajta foglalkozás gyakorlati jellegű volt. Az itt elsajátítottakból nagyon sokat lehet a későbbiek során hasznosítani. Hajvert Lódi arról is szólt, hogy sajnos a hivatalos oktatásnak nem része a dráma.

– Mi 10 éve szervezünk kisebb drámapedagógiai továbbképzéseket, évi egy-két alkalommal. Van egy olyan rétege a pedagógusoknak, akik be-be lopják a módszert a tanításba, és vannak, akik egyre komolyabban gondolják ezt az egészet. Igazából Szerbiába 2003-ban próbálták bevezetni a drámát, mint tantárgyat. Ez még Zoran Đinđić alatt volt, de miután őt lelőtték, kicserélték az oktatási minisztert és egyből törölték ezt a reformot. Magyarországon a dráma a 90-es évek óta tantárgy, Angliában pedig a 60-as évek óta. Máshol fontosnak tartják, hogy a gyermeknek élményszerű tanulásban legyen része, mert ez olyan szinten fejleszti a gyermek érzelmi intelligenciáját, amit mással nem lehet elérni. A mai világban, amikor a gyerekek elidegenednek egymástól, ez rettentően fontos lenne. Nálunk egyelőre nem az, de örülök annak, hogy mindig vannak új érdeklődők a képzéseinkre – számolt be a fő szervező, majd hozzáfűzte, hogy a hivatalos hozzáállástól függetlenül, ez a módszer valamilyen szinten terjed.

Az V. Dráma-Játék-Iskolát a tartományi oktatási titkárság, a Szekeres László Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatták.