„Keresztény értékeket követő kormányzásra van szükség”

Magyarországnak a keresztényellenes, internacionalista erők kormányzása után egy keresztény értékeket követni igyekvő kormányzásra van szüksége – mondta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke kedden a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából tartott nemzeti megemlékezésen, a Papp László Budapest Sportarénában, hozzátéve, nem véletlen, hanem „Isten kegyelmének megnyilvánulása”, hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll.

Orbán Viktor beszédében kormánya kötelességének nevezte „a kereszténységből kisarjadt létformák”, az emberi méltóság, a család, a nemzet és a hitbéli közösségek megvédését, valamint annak az életszemléletnek a megőrzését, amely „a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette”. A magyar kormányfő – aki egyben a reformáció emlékbizottság elnöke – kifejtette, a magyarságnak és a keresztény Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége, majd leszögezte: „az ebből ránk eső részt (...) vállaljuk”.

Arról is beszélt a sportarénában összegyűlteknek, hogy „az embert szolgálni legalább olyan nehéz feladat a kormányzásban, mint az egyházban, ezért vagyok személyesen is hálás minden támogatásért, amit szellemi és lelki közösségünktől, önöktől, protestánsoktól és természetesen a katolikus testvérektől is kapunk”. „Hálásak vagyunk azért, hogy a nemzet összefogott, talpra állt és megerősödött (...), hogy visszanyerte életerejét, cselekvőképességét és tettvágyát is. Hálásak vagyunk, hogy sodródás helyett égtájat és csillagot választott, irányt szabott és utat épít saját élete számára” – fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, kiváltságnak tartja, hogy „a gondviselés ebben a megújulásban bennünket eszközként használt: egyházainkat, a kormányt és a magyar polgárok szabad közösségeit az egész Kárpát-medencében”.

Orbán Viktor beszédében kifejtette: Isten segítségét látják abban is, hogy „bár súlyos erők, sőt világerők ellen is sorompóba kell lépnünk, még mindig állhatunk, még mindig állunk a lábunkon”, majd hozzátette, amikor a kormány azért dolgozik, hogy a magyarok jól éljenek, akkor arra is törekszik, hogy „szépen tudjanak élni”, igazságosabban, derűsebben, gazdagabban és felemelt szívvel. „Mi nemcsak olyan jövőt akarunk, ahol mindenkinek lesz munkája – ezt már szinte el is értük –, hanem olyat is, ahol a munka minden formája az Isten dicsőségét is szolgálja, az utcasepréstől az ország kormányzásáig” – fogalmazott a kormányfő, aki szerint „a körvonalak már látszanak”: hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély.

„Látszik a békés, határok feletti nemzetegyesítés valósága”, mondta, majd hozzátette: „azt már tudjuk, hogy a felismert igazság szabaddá tesz”, azonban „a végső és nagy nemzetegyesítéshez szükség lesz arra az igazságra, amely nemcsak megszabadít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti össze, hanem a magyar lelkeket is”. „Együtt harcolunk és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart. (...) Isten óvja Magyarországot! Soli Deo gloria” – zárta szavait Orbán Viktor.

SZÜKSÉG LESZ A KAPOTT ERŐRE
Ha meg akarjuk tartani és gyarapítani akarjuk a magyar világot, akkor a huszonegyedik században is szükség lesz arra az erőre, amelyet a reformációban kaptunk – mondta a reformáció emlékévének központi ünnepségén Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, aki kiemelte: Európa a posztkrisztiánus korba kíván lépni, mi pedig Közép-Európában, a Kárpát-medencében újra felfedezzük a keresztény és azon belül a református, evangélikus, baptista, pünkösdi, újprotestáns hit gazdagságát. Szobrokat állítunk Luthernek, Kálvinnak, Bocskainak, miközben Kálvin városában, Genfben elfogynak a reformátusok, Németországban pedig tucatjával zárják be a templomokat – tette hozzá a miniszter, aki rámutatott: a hit, a vallás nem magánügy, hanem az egyik legszemélyesebb közügy, amely a publikus térbe tör, nyilvánosságot akar, közösségi, társadalmi, nemzeti következménye van.

Úgy fogalmazott, az igaz hit sosem marad meg az egyes ember lelkének belsejében, nem marad a templom négy fala között, hanem kiárad, formálja, alakítja, gazdagítja maga körül a világot. Az igaz hit mindig kultúrát teremt, az igaz kultúrában pedig mindig benne lakik a hit – mondta. „Ne engedjük privatizálni a hitünket, mintha az másra nem tartozna, inkább részesítsünk belőle másokat. Ne engedjük, hogy kiszorítsák a családok életéből, az iskolából, a média világából, az országok, a települések vezetéséből, a házasság intézményéből, a közterekről, a közösségi szimbólumok közül, Európából” – szólított fel Balog Zoltán.

ÉLETÜNKET ÁTFOGÓ MEGÚJULÁS
A központi ünnepségen megtartott ökumenikus istentisztelet kezdetén Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt: a reformáció lényegét tekintve nem más, mint megtérési, ébredési mozgalom, lelki forradalom. Igazi Krisztus-ünnep, amelyen Isten bűnbánatra és megtérésre szólít, és „egész életünket átfogó megújulásra hív”. Ez a megújulás helyreállítja, „reformálja éltető közösségünket a teremtővel”, és „ennek gyümölcseként új kapcsolatba kerülhetünk a másik emberrel is, akiben felfedezhetjük a teremtménytársat, a testvért, akit Isten ugyanúgy szeret, mint minket, és akit útitársként, segítőtársként, munkatársként ad mellénk” – fogalmazott Gáncs Péter.