Valószínűleg sose lesz valódi gyémántom. Még egy icipici töredék sem. Antwerpenbe érve hát rögtön a gyémánt-negyedbe siettem. Legalább lássak igazi csillogást-villogást meg több ezer eurós ékszereket. A belga városban sok-sok éve jelentős számú haszid zsidó él. Ők bonyolítják le a világ gyémánt-kereskedelmének jelentős részét. Becslések szerint tízből kilenc kilogramm nyers-gyémánt megjárja a várost, mielőtt a világpiacra kerül. Az utóbbi évtizedekben örmény és indiai kereskedők is megtelepedtek a városban. Ma körülbelül tíz ezer haszid zsidó él Antwerpenben, többségük érintett a gyémánt-bizniszben. Ők a világ legjobb gyémánt-csiszoló mesterei.
A gyémánt-negyedet több biztonsági kamera és rendőr védi, mint egy jól őrzött börtönt. Las Vegas-i csillogásnak és fényűzésnek nyoma sincs. Alacsony, félhomályos kis üzletekben árulják a világ talán legdrágább drágaköveit. A kirakatokban még mutatóban sincs eme természetes ásványból. Belépve az üzletbe, és amikor előlépnek a fodrott hajú, talpig feketében lévő kerek szemüveges kereskedők, azonnal megnyílik előttünk egy másik dimenzió, a drágakő-kereskedelem csodadrága világa.
A gyémánt-városból sokkal olcsóbb környékre mentem. Utam a Chinatownon (kínaiak) és a Coninclpleinen (afrikaiak) át vezetett Antwerpen központjába. A város több tucat monumentális épülete közül kiemelkedik a neobarokk stílusban épült központi pályaudvar 60 m magas épülete; a Boerentoren, azaz a Paraszttorony – Európa első modernkori felhőkarcolója; a Városháza, amely Németalföld legöregebb reneszánsz épülete 1564-ból; a Miasszonyunk székesegyház 123 méteres magasságával Belgium legmagasabb gótikus épülete; a Grote markt és a Handschoenmarkt hangulatos kis kávézóival; a Leysstraat sétálóutca; a Het Steen vár, ahol a legenda szerint Antigoon, az óriás lakott; az 1923-ban épült Szent Anna alagút a Schelde folyó alatt. Antwerpenben élt és alkotott Peter Paul Rubens. Emlékét a Miasszonyunk székesegyházban a Keresztállítás, Levétel a keresztről, Krisztus feltámadása és Krisztus színeváltozása című festményei őrzik.
A zsidókon, kínaiakon és afrikaiakon kívül a lakosság további 20 százaléka muszlim. A közelmúlt eseményei miatt ez rányomja bélyegét az antwerpeni mindennapokra. Az etnikai sokszínűségnek hála nem csak belga waffelt kínálnak eperrel, tejszínhabbal és málnakrémmel, hanem az ínyenceknek nyitva áll a világ számos konyhájának ajtaja. De egy utazó Antwerpenről elsősorban a virágzó gyémántkereskedelmet és a sok fura figurát jegyzi meg.
