2024. március 29., péntek

A területiség meghatározó léte

Vajdasági magyar prózaírók munkáinak szerb nyelvű fordítását mutatták be Belgrádban

A Forum Könyvkiadó a belgrádi nemzetközi könyvvásáron egy újabb kötetet mutatott be pénteken. Az Újvidék, a vendégváros program keretében az Autoportret s novelom (Önarckép novellával) kötetet ismerhette meg a közönség, amelyben Vickó Árpád szerb nyelvű fordításában kortárs vajdasági magyar prózaírók művei szerepelnek.

A műfordítóval Faragó Kornélia egyetemi tanár beszélgetett. Elmondta, olyan írókat válogattak ebbe a kötetbe, akik Vajdaságban élnek, illetve, akik itt születtek és a munkásságuk egy részét Vajdaságban töltötték.

Faragó Kornélia elmondta, a válogatás 26 szerző 49 szövegét tartalmazza. A legidősebb szerző Németh István, a legfiatalabb pedig Dénes Tamás.

– Minthogy egy sajátos geo-kulturális gondolkodás köti össze ezeket a szövegeket, akarva, akaratlanul is van közös témájuk. Például a háborús események, a kisebbségi problémavilág, az elköltözés, elvándorlás… Tulajdonképpen nagyon mélyen jellemzi a kötetet az, hogy nagyon különböző szövegek vannak benne, de ennek ellenére ez a bizonyos területiség a gondolkodásban valahogyan mégis ad közös pontokat. Azt hiszem, hogy egy nagyon reprezentatív válogatás. Nem antológiának neveztük, hanem panorámának, mert a panoráma valahogy a szellem szabadságát erősebben érvényesíti – magyarázta.

Vickó Árpádtól megtudtuk, a fordítások nagyon hosszú ideig készültek. Több évtizedes munka eredménye a kötetet. Beavatott minket abba, hogy a fordítások egy része már tíz évvel ezelőtt elkészült, azóta csak gyarapodott. És amikor összeállt a törzsanyag, akkor válogattak be olyan a szövegeket még, amelyekről azt gondolták, hogy hiányozni fognak a válogatásból.

Vickó Árpád elmondta, azokat a műveket fordította elsősorban, amelyekhez affinitást érzett, utána pedig, amikor már a kötet lassan összeállt, olyan szerzőktől válogatott, akik nem maradhattak ki a válogatásból. Azoknak a szerzőknek a novelláit fordította le, amelyek érdeklődést válthatnak ki a szerb olvasók körében.

– A műfordítás egyik alapfeltétele, hogy a fordító már az első 10–15 oldalon kitapintsa a mű hangulatát. Ez után már minden megy magától. A fordítónak azonosulnia kell az íróval és a könyv hangulatával – hangsúlyozta ki Vickó Árpád, majd így folytatta: – Mindig azoknak az íróknak a munkáit fordítottam, amelyek a szerb kultúrában rést találnak – mondta.

Pénteken a könyvvásáron Bordás Győző, a Vajdasági Írószövetség elnöke is előadást tartott.