Érvek és ellenérvek tárházát vonultatták fel a Szerbiai Képviselőházban a képviselők a duális oktatásról szóló törvény javaslatának kapcsán. A beterjesztő és a hatalom szerint a jogszabály alapjaiban reformálná meg a szakképzést Szerbiában, fiatalok tömegének nyújtva ezzel esélyt az érdemi és gyakorlati tudás megszerzésére, illetve a későbbi munkavállalásra. Ezzel szemben az ellenzék a fiatalok kizsákmányolásától, megtévesztésétől és „rabszolga sorsba” taszításától tart. Európában több országnak is évtizedes tapasztalatai vannak a duális oktatás területén, ezek egyike Németország, ahol a szakközépiskolások akár havi 900 eurót is hazavihetnek mesterüktől.
Szerbiában már most 1800 vállalat szívesen venne részt a duális oktatás rendszerében – mondta a beterjesztő nevében Mladen Šarčević oktatási miniszter. Mint hozzátette, európai viszonylatban Szerbiában a legnagyobb a fiatal munkanélküliek aránya. A tárcavezető hiszi, hogy a középiskolások, akik az elméleti oktatással párhuzamosan vállalatokban tanulhatnák meg a szakmájukat, később minden nehézség nélkül munkát találnának. Az sem mellékes, hogy a duális képzéssel teljes mértékben eleget lehetne tenni a vállalkozói szféra munkaerőigényének, olyan szakmát tanulnának a gyerekek, amelyekre szükség van – érvelt a miniszter, hozzátéve, hogy jelenleg már 21 szakközépiskolában és 60 vállalatban működik a duális oktatás, 1300 diák részvételével. A beterjesztett javaslat értelmében a diákok a duális oktatás befejeztével szakérettségizhetnének, majd folytathatnák tanulmányaikat, akár felsőfokon is – magyarázta Šarčević, mondván: a vállalatoknak szakképzett munkásokra van szükségük, nem pedig olcsó munkaerőre, amit a jelenlegi oktatási rendszer „gyárt”.
A duális oktatásról szóló törvény javaslatának parlamenti vitája során az ellenzéki pártok nem álltak el abbéli véleményüktől, hogy a hatalom ezzel még siralmasabbá teszi a fiatalok és a munkások jövőjét. A Szerb Radikális Párt azzal érvelt, hogy a gazdaság továbbra sem elég erős ahhoz, hogy fenn tudja tartani a duális oktatás rendszerét. Maga az elképzelés nem rossz – értékelte Nemanja Šarović, a párt frakcióvezetőjének helyettese, kiemelvén, hogy ami más országokban sikeresen működik, az nálunk nem lesz automatikusan sikeres, hiszen különböznek a társadalmak, a hagyományok és a gazdasági lehetőségek.
Šarčević kísérletezik az oktatással – ezt már Boško Obradović, a Dveri elnöke mondta, aki elsősorban azt kifogásolja, hogy a törvényjavaslat szerint csökkenne az általános elméleti tantárgyak száma, ehelyett a diákok elsősorban a gyakorlati képzésre összpontosítanának, ezzel pedig – emelte ki Obradović – olcsó és szinte írástudatlan munkaerőt nevelnének. A középiskolásokat nem a rabszolgasorsra kellene felkészíteni, hanem a XXI. század szellemiségében oktatni őket, nyomatékosította a politikus, aki meg van győződve arról, hogy a hatalom azoknak a külföldi vállalatoknak óhajt a kedvére tenni, amelyek minél jobban kizsákmányolnák a szerbiai munkásokat.
A Demokrata Párt elsősorban azt kifogásolja, hogy a törvényhozó semmiféle biztosítékot, kényszerítő mechanizmust nem fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy a diákok, szakképesítésük megszerzését követően, valóban munkát kapjanak abban a vállalatban, ahol szakmai gyakorlaton vettek részt. Aleksandra Jerkov, a párt képviselője kifejtette, a munkaadók a szakmai gyakorlat ideje alatt olcsó munkaerővel dolgoztathatnak, és senki sem kötelezi őket arra, hogy később ezeket a szakdiplomás fiatalokat alkalmazzák.
A MIMIMÁLIS ÓRABÉR 70 SZÁZALÉKA
A beterjesztett javaslat értelmében a szakközépiskolai képzés során a meghatározott óraszámnak legalább a 20 százalékát a gyakorlati képzésnek – a hivatalos megfogalmazás szerint tanulás munka által – kell kitennie, de nem haladhatja meg az óraszám 80 százalékát. A diákok reggel 8 és este 8 óra között vehetnek részt gyakorlaton, hetente legfeljebb harminc órán át. Egy diák több vállalatban is tanulhat. A diákokat a szülők, maga a diák, az iskola és a vállalatok közös döntése alapján irányítják egy-egy vállalatba. A gyakorlati képzés munkatervének teljesítéséért a vállalatok lesznek felelősek, a tanterv betartásáért pedig az iskolák.
A képzés megkezdése előtt két szerződést lesznek kötelesek aláírni a felek. A duális képzésről szóló szerződést a szülők vagy a gyámok, az iskola és a munkaadó írják alá, a munka általi tanulásról szóló szerződést pedig a munkaadó és a diák, illetve annak szülei, gyámja. Ez utóbbi szerződés értelmében a diákokat a gyakorlati képzés ideje alatt fizetés illeti meg, a vállalat ezt a hónap végéig köteles kifizetni, az előző havi munkáért. A diákok nettó órabére nem lehet kisebb az országos szinten meghatározott órabér 70 százalékánál. A vállalat emellett köteles fedezni a diákok útiköltségét, a munkavédelmi és egyéb munkafelszerelés költségeit, az étkeztetésüket és a munkahelyi baleseti biztosítás költségeit.
SZIGORÚ ELVÁRÁSOK
Ha a duális képzésről van szó, az esetek többségében Németországgal szokás példálódzni, mivel több évtizedes tapasztalata van a szakképzés eme formájával. A Muncard németországi munkaközvetítő honlapja szerint a képzésben részt vevő diákok hetente általában három vagy négy napot töltenek a szakmai gyakorlatuk színhelyéül kijelölt vállalatban. Ennek során elsajátíthatják azt a gyakorlati tudást, amely nélkül nem lehetnének jó szakemberek.
Szakmától függően a képzés 2,5–3 évig tart. A diákok a képzés teljes ideje alatt fizetést kapnak a cégtől, ennek összege szakmafüggő, de átlag 650 euró. Aki a képzés során jól teljesített, igyekszik, és elsajátítja a szakma csínját-bínját, állandó munkahelyre számíthat a vállalatban, ahol gyakorlaton vett részt. Ha valaki folytatni szeretné a tanulmányait, ennek semmi akadálya, sőt, ebben az esetben egy nap akár vezető pozíciót tölthet be a vállalatban – ezt ígérik.
A munkaközvetítő honlapján található tájékoztató szerint az utóbbi években mind több külföldi fiatal kap lehetőséget gyakorlati képzésre Németországban, hiszen az ország gazdasági fejlődésének köszönhetően több a szabad hely a képzésben, mint a diák. Számos németországi vállalat célirányosan külföldön keres diákokat. A legfontosabb feltétel, hogy a diákok jól beszéljék a német nyelvet.
Az Edukacija internetes portál összeállítása szerint a németországi diákok bére a szakképzés során 250 és 950 euró között alakul. Nemcsak gyakorlatból, hanem elméletből is vizsgázniuk kell. A németországi duális képzés öt fő ágazatban és 15 alágazatban valósul meg.
A szóban forgó országban az elméleti oktatást is szigorúan veszik. Aki nem az elvártaknak megfelelően teljesít a tanteremben, nem folytathatja a gyakorlati képzést, amit szintén komolyan kell vennie, igazolatlanul senki nem maradhat távol, ellenkező esetben elveszítheti a gyakorlati helyet. Beteget csak orvosi igazolás csatolásával jelenthetnek.
