2024. április 23., kedd

Élvonalban a hazai textilművészet

Az Atelje 61 kárpitművészeti műhely által nemrégiben megtartott hatodik Nemzetközi Textilművészeti Triennálén huszonkét ország mintegy hatvan művésze állította ki alkotásait az Újvidéki Rádió M-Stúdiójában, a Triennálé nagydíját a korszerű textilművészeti alkotás kategóriájában pedig a Belgrádi Egyetem Iparművészeti Karának tanársegédje, Pulai Árpád kapta Introspekció című munkájáért.

Az alkotók a textilművészetben általánosan használt pamut, gyapjú és kender mellett nem tipikus anyagokat, iparilag gyártott ruhákat, újságlapokat, fémdrótokat, köveket, fát, üveget is beépítettek műveikbe, így a klasszikus textilalkotások mellett különféle objektekkel, szobrokkal és installációkkal is találkozhat a textilművészet iránt érdeklődő közönség. A háromtagú nemzetközi zsűri (Barbara Brath művészettörténész, Pozsony; Maja Kržišnik művészettörténész, Ljubljana; Goran Despotovski festő, egyetemi tanár Újvidék) két díjat osztott ki, így Pulai mellett a görög Ifigeneia Sdoukou lett a másik kitüntetett, akinek Odüsszeuszra várva című munkáját ítélték a hagyományos kárpit kategória legjobbjának.

Olvasóinknak ismerősen csenghet a fiatal, szenttamási származású Pulai Árpád neve: az idei Nagyapáti Kukac Péter Képzőművészeti Díj elnyerését követően Török Erna készített vele interjút, ezúttal pedig arra kértük, kommentálja az újabb elismerést.

– Számomra nagyon értékes elismerés ez a díj, főként azért, mert egy nemzetközi kiállításról van szó, ahová összesen 22 országból, Európából, Észak- és Dél-Amerikából, Dániából, Franciaországból, Argentínából, Nagy-Britanniából 57 művészt válogattak be. Bizonyítéka ez annak, hogy a munkám és az erőfeszítéseim említést érdemlőek. Az Atelje 61 nemzetközi zsűrit kért fel a díj odaítélésére, így ennek is megvan a maga súlya – hangsúlyozta Árpád, arról pedig, hogy hogyan látja a nemzetközi textilművészetet, a következőket mondta – Minden textilalkotás, legyen az klasszikus technikával vagy korszerű módon készült szövet, a művészi állapotot, a művészt foglalkoztató dolgokat tükrözi vissza, vagy azokat, amik őt nyomasztják. A textilművészeti alkotás olyan médium, amelynek minden országban hasonló jelentése van, a tartalmát ugyanakkor másként értelmezik. Azt sem mondhatom, hogy rosszak, és azt sem, hogy jók vagyunk, mindössze azt, hogy egy olyan társadalmi rendszerben harcolunk a helyünkért, ahol az értékrendszer eltorzult. Azt hiszem, a sikeres művészi munka receptje a kényelem eltűnése. A kényelmetlenség és a valódi egzisztenciáért vívott harc érzése termékenységet eredményez a textilművészetben. A külföldi textilalkotások véleményem szerint alaposak, és a hazánkban zajló aktuális társadalmi történések ellenére mi sem maradunk el a nemzetközi színvonaltól.

Árpádot végezetül arról kérdeztük, milyen hasonló bemutatkozási lehetőségeik vannak a textilművészeknek:

– Ha a nemzetközi rendezvényeket nézzük, akad belőlük elegendő, másrészt ugyanezek a rendezvények elérhetetlenek, mert a belső információkhoz csak a művészeti egyesületeken keresztül lehet hozzájutni. Hangsúlyozni szeretném, hogy nálunk nagyon kevés ilyen rendezvény van, ezeket évente, illetve két- vagy háromévenként tartják meg, mint a Textilművészeti Triennálét is, ezekhez pedig elengedhetetlenek a megfelelő pénzügyi eszközök és befektetések.

A hatodik Nemzetközi Textilművészeti Triennálé alkotásai október 31-ig tekinthetők meg az Újvidéki Rádió M-Stúdiójában munkanapokon 12-től 20 óráig.