Doc. dr. Horák Rita, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tudományügyi prodékánja, biológiatanára, egy, a fák reakcióját kutató, három szerbiai hegységen végzett tudományos megfigyelés részleteit osztotta meg hallgatóságával Bácskossuthfalván. Az eredményeket a Moravicai Értelmiségi Fórum meghívottjaként osztotta meg velünk.
Horák Rita előadása Bácskossuthfalván (Kazinczy Paszterkó Diana felvétele)
– Megállapíthattuk kutatótársaimmal, hogy 2011 és 2014 között kiszáradt a Fruska Gorán a facsemeték mintegy 30 százaléka a vízhiány és a magas hőmérsékletek miatt. A tudományos mérések kimutatták, hogy ebben az időszakban csökkent a növények fotoszintézise, vagyis a bioprodukciós szintje is. Ez egy rendkívül összetett folyamat, ami sok mindentől függ, és sok mindenre hatással is van. Mindenképpen gyengíti a nagy meleg, a kevés csapadék a fákat, a tudományos mérések alapján is, viszont ha egyenként tanulmányozzuk a folyamatokat, akkor kiderül, hogy nem minden eredmény drámai. Hiszen a növények megfelelő mennyiségű vízhez juttatásával a nagy melegben hihetetlen növekedési mutatókat kaptunk, és rendkívül magas bioprodukciós tevékenységet figyeltünk meg – tudtuk meg dr. Horák Ritától.
A Szerbiai Hidrometeorológiai Intézet adatai szerint az elmúlt évtizedekhez képest csökkent a vidékünkre hullott csapadék mennyisége, illetve ami még gond, hogy az eddig megszokott mérték eloszlásában vannak eltérések.
– Mi, biológusok hiszünk benne, hogy ezek a folyamatok még visszafordíthatóak, ezért is tanulmányozzuk az erdők reakcióját a csapadék mennyiségének függvényében. A megfigyelések lényege, hogy megtaláljuk azokat a populációkat, amelyek képesek ellenállni egy-egy vidék időjárási és egyéb viszontagságainak, illetve jól reagálni, fejlődni, a környezetre kiható megfelelő bioproduktivitást fenntartani – mutatott rá az MTTK biológiatanára, aki elárulta azt is, hogy az ellenálló fafajták tekintetében nem kell messzire mennünk, hiszen a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a legfontosabb azokra az őshonos fákra összpontosítani, amik eredetileg is jellemezték a vidékünket, itt elsősorban a bükkre gondolva. A tájidegen fajok túl gyorsan szaporodhatnak és terjednek, kiszorítva az őshonos élővilágot, felborítva vidékünk természetes ökoszisztémáját.
