Várható volt, hogy a katalán népszavazás heves érzelmeket generál minden olyan autonóm tartományban, régióban vagy egyéb országrészben a világon, ahol a hatalom, illetve a lakosság elégedetlen a központi hatalom irántuk való viszonyulásával. Nem történt ez másként Vajdaságban sem. Már a katalóniai referendumot megelőző napokban Vajdaság-szerte több városban is megjelent a Katalónia=Vajdaság felirat az épületek falain. A falfirkákat a Fiatal Vajdaság (Mlada Vojvodina) szervezet vállalta magára. A hatalmi politikai struktúrák szinte azonnal az autonomistának deklarált Vajdasági Szociáldemokrata Ligával való együttműködéssel vádolták meg a szervezetet, utóbbi viszont cáfolja, hogy bármelyik politikai párttal is együttműködne. Mint közölték, a Vajdaság szélesebb autonómiájáért síkra szálló pártok téves kezdeményezésekkel foglalkoznak és félrevezetik a vajdasági polgárokat. A Fiatal Vajdaság olyan referendum megtartását szorgalmazza, amelynek során a polgárok Vajdaság Szerbia jogrendjének keretein belüli helyzetéről döntenének – mondták a szervezetben.
Most a Vajdasági Párt is újfent hallatta hangját a témában. Ismeretes, hogy a szóban forgó csoportosulás szövetségi tagállamként képzeli el Vajdaság jövőjét a szövetségi államként fennálló Szerbiában. A belgrádi vezetés erkölcsi, kulturális, etnikai és gazdasági kínzásnak veti alá Vajdaságot – olvasható Aleksandar Odžićnak, a párt elnökének aktuális közleményében. A politikus érvelése szerint Vajdaság specifikus közeg mind nemzeti összetétel, mind gazdasági vagy kulturális szempontból. Sajátságos történelmi folyamatok nyomán jött létre, különböző feltételek és hatások keveredése által, teljesen más alapokon, mint Szerbia bármelyik másik területe – indokolja a párt kezdeményezését Odžić.
– Vajdaság nem a Szerb Köztárság hagyományos területén alakult ki. Mindemellett azt sem mondhatjuk, hogy Vajdaság Szerbia decentralizációjának az eredménye. Vajdaság a XX. század első felében nem az önálló Szerbia részévé vált, hanem a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia részévé. Az 1988-as politikai puccsal Vajdaságot megfosztották érdemi autonómiájától, 1990-ben meghozták az egyoldalú megoldásokkal teletűzdelt szerb alkotmányt, majd 2006-ban az akkor elfogadott alkotmánnyal szinte teljesen elsorvasztották az autonómiáját. A 2006-os alkotmányos referendumot Vajdaság szempontjából nem tekinthetjük legitimnek, hiszen a tartományban szavazóknak csupán a 44 százaléka voksolt igennel. Vajdaságnak és Szerbiának új alkotmányra van szüksége. Ezek nyomán szövetségi államként, illetve szövetségi köztársaságként létezne a jövőben – fogalmazott Odžić.
Ha Vajdaság önállósodásáról vagy hatásköreinek kiszélesítéséről, esetleg az autonómiáról van szó, a szerbiai sajtó, illetve a szeparatista törekvésektől rettegő struktúrák java része valamiért azonnal a Vajdasági Szociáldemokrata Ligára asszociál. Nenad Čanak, a párt elnöke már a katalán népszavazás alkalmával, illetve előtte, majd utána is kifejtette, hogy pártjának nincsenek függetlenségi törekvései. Mint a napokban közölte: „A vajdasági szeparatista kezdeményezések leghevesebb ellenzője vagyok, hiszen tudom, hogy Pandóra szelencéje nyílna ki, amint politikai és gyakorlati szempontból is elkezdenének megvalósulni a független Vajdaságról való elképzelések. Elszabadulnának az indulatok, mélyülne a bizonytalanság, és az erőszak hangulata lengné be a tartományt. Ebből egyedül a keménykezű központi hatalomnak származna haszna.”
Čanak, mint már korábban kifejtette, az alkotmánymódosítás alkalmával szélesítené ki Vajdaság autonómiáját. A hatályos szerb alkotmány módosításával Vajdaságnak vissza kell kapnia azt az alkotmányos státust, amelyet az 1974-es jugoszláv alaptörvény értelmében élvezett – nyomatékosította a politikus.
A vajdaságiak többsége soha nem Szerbián kívül képzelte el a jövőjét – ezt Dimitrije Boarov gazdasági elemző mondta, és hozzátette: ez természetesen nem jelenti azt, hogy a tartománynak ne lenne szüksége az eddigihez képest érdemi és széleskörű autonómiára, amelyek tükröznék specifikus gazdasági és kulturális érdekeit.
