Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi főbiztosa, Lamberto Zannier is osztja az ukrán oktatási törvény módosításával kapcsolatos aggodalmakat – mondta el Palermóból az EBESZ mediterrán partnerségi konferenciáján részt vevő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter telefonon az MTI-nek kedden.
Szijjártó Péter kiemelte, hogy az EBESZ a legsegítőkészebb a magyar, román, bolgár és görög diplomácia által megkeresett nemzetközi szervezetek közül.
„Egyetértettünk abban, hogy nemzetközi kötelezettségeit mindenkinek be kell tartania. Márpedig Ukrajna az Európai Unióval kötött társulási megállapodásban vállalta a kisebbségi jogok tiszteletének folyamatos bővítését, ehhez képest az ukrán oktatási törvény elfogadása ezzel egyenesen ellentétes irányba mutat” – húzta alá Szijjártó Péter, miután tárgyalt az olasz diplomatával, aki az EBESZ előző főtitkára volt.
A miniszter beszámolt arról, hogy Zannier elmondta, ő maga is többször felvetette a kérdést ukrán vezetőknek, folyamatosan figyelemmel kíséri és napirenden tartja ezt az ügyet, és hamarosan Ukrajnába látogat, hogy személyesen is beszéljen erről az ukrán tisztségviselőkkel.
„Magyarország és a magyar kormány mindig is ki fog állni a határon túli magyarok érdekeiért. Elfogadhatatlanak tartjuk ezt az ukrán törvénymódosítást, és nem nyugszunk, míg a kárpátaljai magyarok azt nem mondják, hogy számukra a helyzet megfelelő” – hangsúlyozta a magyar diplomácia vezetője.
A miniszter az EBESZ mediterrán partnerségi konferenciáján vesz részt, amelyen a szervezet 57 tagállama mellett hat ország, Izrael, Jordánia, Marokkó, Algéria, Egyiptom és Tunézia képviselteti magát, és ahol az egyik fő napirendi pont a migráció.
Szijjártó Péter ebben a témában is nyilatkozott az MTI-nek.
„Abban nincs vita, hogy a migráció jelenti a legsúlyosabb kihívást az Európai Unió számára a megalakulása óta, és az is világos, hogy erre közös és hatékony válasz mindeddig nem született; a brüsszeli bürokraták által kínált megoldások mindeddig eredménytelennek bizonyultak” – húzta alá a miniszter.
A migrációs válságot valamilyen pozitív dologként beállító megközelítés egészen egyszerűen hamis képet próbál festeni a valóságról. Magyarország álláspontja továbbra is az, hogy nem szabad letagadni, hogy az illegális bevándorlás nagyon súlyos biztonsági kockázatot hozott – szögezte le Szijjártó Péter. A tárcavezető kiemelte, hogy az elmúlt két évben 27 terrortámadás 330 halálos áldozatot követelt Európában, és 1300-an megsérültek.
„Most azonban egy minden eddiginél veszélyesebb szakasza következik a migrációnak” – emelte ki Szijjártó Péter, rámutatva, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció átütő sikereket ért el, a terroristák korábbi területeinek immár a 87 százalékát felszabadították, a terrorszervezet olajbevételeinek a 90 százalékát elapasztották, és havonta 1500–2000-ről gyakorlatilag nullára csökkent a dzsihadistákhoz csatlakozó úgynevezett idegen harcosok száma.
„Ez pedig azt jelenti, hogy a terroristák dühösek és elkeseredettek.” „A terroristánál csak egy rosszabb jelenség van: a dühös és elkeseredett terrorista” – tette hozzá Szijjártó Péter, kiemelve, hogy a menekülési kényszer miatt rekordmennyiségű terrorista fog megpróbálkozni azzal, hogy az illegális bevándorlási hullámot kihasználva bejusson Európába.