A magyar a szabadság népe

A XX. századi magyar történelem világszerte csodálatot kiváltó nagy eseményére, az 1956-os forradalomra emlékeztek tegnap Magyarországon és mindenütt, ahol magyarok élnek. A központi állami ünnepséget a nyilas terrornak és a kommunizmus áldozatainak is emléket állító Terror Háza Múzeumnál tartották, ahol felszólalt a magyar miniszterelnök is. A baloldali és liberális pártok képviselői a reformkommunista Nagy Imre szobránál közösen tisztelegtek. A Jobbik az oroszellenes harcok fontos helyszínén, a Corvin közben tartotta megemlékezését. A helyszínek megválasztásának a szimbolikus üzenete nyilvánvaló. Az elhangzott beszédek is többé-kevésbé a közelgő választások hangulatát idézték: Orbán Viktor az Európát és Magyarországot fenyegető veszélyekre élezte ki mondanivalóját, az ellenzéki pártok pedig az Orbán-kormány ostorozására használták fel az ünnepi alkalmat.

„Ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk” – hangoztatta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten, a Terror Háza Múzeum előtt rendezett október 23-ai díszünnepségen.

A kormányfő beszéde elején – miután köszöntötte azokat, akik átérzik, hogy a magyar a szabadság népe, „egy különleges szabadságnemzet” – kiemelte: eshet eső, fújhat metsző szél, jöhet könnygáz vagy lovas roham, „összegyűlünk, mert éljünk bárhol is a világon, ma emlékezni akarunk”.

Az MTI tudósítása szerint a miniszterelnök úgy fogalmazott: a szovjet uralom egy történelem nélküli térbe taszított bennünket. „meg akarta semmisíteni a múltunkat és a kultúránkat is”. Szerinte azonban a fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver.

„2002-ben (…) egy múzeumot helyeztünk ide Budapest, Magyarország és Európa szívébe, hogy emlékeztesse mindig a világot: a magyarok szabadságvágyát nem lehet megfojtani. Azért állítottuk ide, hogy bennünket is figyelmeztessen: ha elvész a szabadság, ha elvész a nemzeti függetlenség, mi magunk is elveszünk; arra int minket, hogy „nekünk a szabadságot sosem adják ingyen, mindig meg kell küzdenünk érte” – mondta a kiválasztott helyszín kapcsán Orbán Viktor.

„1956-ban az a csodálatos ország bontakozott ki az elnyomás félhomályából, amire mindig is vágytunk” – folytatta, kijelentve: a forradalom nemzeti forradalom volt.

Mint mondta, a gyárakban dolgozókról egy csapásra kiderült, hogy nem nemzetközi proletárok, hanem magyar munkások, és „erre a pillanatra mindig emlékezni fogunk, amíg egyetlen magyar is él a Földön”.

A NYUGAT NEM ÉRTETTE

Arról is beszélt a kormányfő, hogy „a nyugatiak, ha csodálták is az 1956-os magyar forradalmat, nem értették. (...) Nem értették, miért harcolunk olyan túlerővel szemben, amelyet emberi számítás szerint aligha győzhetünk le. Nem értették, hogy azért küzdünk, mert a végsőkig ragaszkodunk a saját kultúránkhoz és életformánkhoz, és nem akarunk föloldódni senkinek az olvasztótégelyében”.

Hangsúlyozta: „azt akarjuk, hogy tiszteljék azt, akik és amik vagyunk”, hiszen a magyarok ezer éven át őrizték Európa határait és küzdöttek nemzeti önállóságukért. „Bátor és harcos nemzet vagyunk, amely jól tudja, akit nem tisztelnek, azt megvetik” – mondta, kijelentve: „azért nem értenek bennünket Brüsszelben ma sem, mert már akkor sem értettek”.

Szavai szerint ma azt a napot ünnepeljük, amikor sokmillió magyar egyszerre ismét ráébredt: „Bár különböző életeket élünk, mindannyian ugyanahhoz a nemzethez tartozunk.”

ÚJBÓL VESZÉLY FENYEGET

Az emlékezés segít – fejtette ki a miniszterelnök – farkasszemet nézni „mai életünk igazságával” is: az igazság az, hogy a kommunizmus után 30 évvel ismét van olyan világerő, amely az európai nemzeteket egyszínűvé és egyenállagúvá akarja gyúrni. Mint minden kultúrnemzetnek, a magyaroknak is mindig volt saját elképzelésük Magyarországról, de „az igazság az, hogy most, három évtized után újra veszély fenyegeti mindazt, amit Magyarországról és a magyar élet rendjéről gondolunk” – hívta fel a figyelmet.

Szerinte a szabadság 1990-es kivívása után most újra történelmünk fordulópontjához érkeztünk. Mint mondta, „hinni akartuk, hogy a régi bajok már nem térhetnek vissza”, hogy a kommunisták hagymázas álma, hogy magyarok helyett „homo szovjeticust” faragjanak belőlünk, soha többet nem jöhet elő. Most pedig elképedve látják, hogy „a globalizmus erői feszegetik az ajtónkat, és azon dolgoznak, hogy magyarok helyett homo brüsszelicusokká gyúrjanak bennünket” – fogalmazott a kormányfő.

Európát elvakították hajdani sikerei, és úgy szorult vissza a világszínpadon, hogy észre sem vette. „Világszerepről álmodozott, és ma már a szomszédjai is alig törődnek vele, és a saját háza táján is alig tud rendet tartani” – mondta.

A kormányfő szerint ennek belátása helyett „bosszúhadjáratokat indítottak” azok ellen, akik a szellemi önfeladás és a nihilizmus veszélyeire figyelmeztettek.

A MEGBÉLYEGZÉS KULTÚRÁJA

Orbán Viktor úgy folytatta: vaskalaposnak bélyegezték azokat, akik szerint Európának fizikailag is védhető külső határokra van szüksége. Rasszistának bélyegezték azokat, akik szerint a bevándorlás veszélyt jelent a kultúránkra, kirekesztőnek bélyegezték azokat, akik a kereszténység védelmében szót emeltek – mondta.

Hozzátette: homofóbnak bélyegezték azokat, akik kiálltak a család védelme mellett, nácinak bélyegezték azokat, akik szerint Európa a nemzetek szövetsége, és fantasztának bélyegezték azokat, akik letértek a brüsszeli gazdaságpolitika ingoványba vezető útjáról.

„Kevesen éltük túl ezeket a büntetőhadjáratokat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a gőg vezette bele Európát a szellemi, gazdasági és politikai zűrzavarba.

A miniszterelnök szerint az európai emberek, köztük a magyarok is torkig lettek azzal, hogy a globalizációt ellenállhatatlan erővel fogadtassák el velük.

PÉNZÜGYI BIRODALOM FOGLYA AZ EU

„Mi azért akartuk és akarjuk ma is az Európai Uniót, hogy legyen biztosíték és eszköz, amellyel az európai nemzetek megvédik a civilizációról alkotott gondolataikat” – hangsúlyozta.

Ezért futott Európa vakvágányra – vont mérleget a miniszterelnök, aki szerint a pénzügyi spekuláns birodalom ejtette foglyul Brüsszelt és jó néhány tagállamát is. Azt mondta, a 20. században katonai birodalmak okozták a bajt, most a globalizáció farvizén pénzügyi birodalmak emelkedtek fel. Nincsenek határaik, de van világmédiájuk, és vannak tízezerszám megvásárolt embereik. Nincs szilárd szerkezetük, de van kiterjedt hálózatuk. Gyorsak, erősek és brutálisak – tette hozzá.

A miniszterelnök megjegyezte, ez a pénzügyi spekuláns birodalom hozta Európa nyakára az újabb kori népvándorlást, a migránsok millióit, az új bevándorlók invázióját. Ők dolgozták ki azt a tervet, amellyel Európát kevert földrésszé akarják alakítani – tette hozzá.

SORSDÖNTŐ VÁLASZTÁSOK ELŐTT

A kormányfő szerint már csak mi állunk ellen. „Oda jutottunk, hogy Közép-Európa maradt az utolsó európai migránsmentes övezet” – fogalmazott, megjegyezve, ezért van az, hogy az Európa jövőjéért folyó küzdelem éppen ide összpontosul. Szerinte a magyarok voltak azok, akik megtörték „a hallgatás jegét”, akik megnevezték az erőket, amelyek el akarják vágni Európát nemzeti gyökereitől.

Hozzátette: ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, akkor arról nyíltan kell beszélnünk, és nem elég beszélni, harcolnunk is kell. A miniszterelnök szerint ma minden választás sorsdöntő Európában. Az volt az osztrák, a német, a cseh és az lesz jövőre az olasz és a magyar is – mutatott rá.

Elmondta, most dől el, Európa népei visszaveszik-e saját nemzeti életük irányítását a gazdasági elitekkel összefonódott európai bürokratáktól. Minden téren, a politikában, a gazdaságban, a szellemi életben és mindenekelőtt a kultúrában mély változásokat kell elérnünk – közölte.

Orbán Viktor kijelentette, biztonságos, méltányos, polgári, keresztény és szabad Európát akarunk.

A miniszterelnök szavai szerint mi tudjuk: a népvándorlást meg lehet állítani, a globalizációt féken lehet tartani, Brüsszelt meg lehet zabolázni, a pénzügyi spekuláns tervét meg lehet lékelni, az európai egyesült államok őrült ötletére kényszerzubbonyt lehet húzni.

Hozzátette: ehhez csak az kell, hogy Közép-Európában a lengyelek, a csehek, a szlovákok, a románok és a magyarok összefogjanak.

Közölte, „a tét nagy, semmit sem vehetünk félvállról”. Nem ringathat bennünket tétlenségbe és kényelmességbe a mai erőnk. Orbán Viktor a következő választás esélyesének nevezte pártját, a Fideszt. Mint mondta, még nem érdemelték ki, nem harcolták ki a győzelmet, ahhoz mindenkire szükség lesz, ezért a következő hónapokban készülődni fognak: „márciusban újrakezdjük. És akkor áprilisban ismét győzni fogunk”.