A polgárok többsége teljesen elégedett az országban uralkodó politikai és gazdasági helyzettel – legalábbis erre engednek következtetni azok a friss közvélemény-kutatási eredmények, melyek az állam útját egyengető Szerb Haladó Párt 55 százalékos támogatottságát mutatták ki. Az Ipsos Strategic Marketing kutatócég felmérése azt is kimutatta, hogy a legnagyobb ellenzéki tömörülésnek számító – Saša Janković exombudsman vezette – Szabad Polgárok Mozgalma veszített népszerűségéből, és ha ebben a hónapban parlamenti választásokat tartanának, a szavazatoknak mindössze a 8 százalékára számíthatna, de ugyanekkora támogatást élvezne a szavazók körében a szintén hatalmi felállást erősítő Szerbiai Szocialista Párt is.
A parlamenti küszöb közelében sincs óriási tumultus. Az ötszázalékos lépcsőfokot a már említettek mellett csupán a szélsőjobboldali pártok lépnék át, a Szerb Radikális Párt és a Dveri mozgalom bejutna a szerb törvényhozásba. Az előbbinek 6, az utóbbinak pedig éppen 5 százalékos a támogatottsága jelenleg. Mindezt már nem mondhatná el magáról a Demokrata Párt – állítja az Ipsos, mert jelenleg a szavazók 4 százalékának a bizalmát élvezi a valamikori kormányzó párt. Saša Radulović Elég volt! mozgalmát a megkérdezettek 3 százaléka választaná, az összes többi párt támogatottsága pedig nem haladja meg együttvéve a 11 százalékot.
Marko Uljarević, az Ipsos felmérésekkel megbízott részleg igazgatója kiemelte: külön figyelmet érdemel, hogy a hatalmi Szerb Haladó Pártnak a tavalyi választásokhoz képest sikerült növelnie a fölényét, s most egyedül magasabb a népszerűsége, mint az akkori elnökjelöltet, Aleksandar Vučićot támogató koalíció egészének. A Szabad Polgárok Mozgalmát új jelenségnek nevezte a politikai pártok kínálatában, s nem véletlen, hogy a szervezet alacsonyabb támogatottságot ért most el, mint elnöke az államfőválasztási megmérettetésen, hiszen akkor a Demokrata Párt is e jelölt mögé sorakozott fel, most pedig értelemszerűen külön-külön mérték a két politikai tényezőt. A Demokrata Párt egyébként visszaesést könyvelhetett el, hiszen most önállóan nincs akkora támogatottsága, mint a választások során a koalíciós partnereivel együtt. Marko Uljarević beszámolója szerint Vuk Jeremić most alakult Néppártját nem kínálták fel választási lehetőségként a közvélemény-kutatás pillanatában, de a kapott válaszok alapján szerinte arra lehet következtetni, hogy kisebb megoszlást okozhat csupán az ellenzéki táboron belül ennek az új szervezetnek a megjelenése.
A belgrádi helyhatósági választásokkal kapcsolatos mérések akkor lesznek mérvadóak, amikor kialakul a végérvényes „választási kínálat”, egyelőre nem lehet meghatározni, mekkora eséllyel indulnának a különféle összetételű ellenzéki tömbök a haladók jelöltje ellen. Uljarević nem látja esélyét annak, hogy az ellenzék összefogjon, inkább a táboron belüli új tömbök létrejöttét tartja valószínűnek. Egy esetleges koalíció kizárná annak lehetőségét a fővárosban, hogy valamelyik ellenzéki párt a küszöb alatt találja magát, de az egymással homlokegyenest ellentétes nézeteket valló pártok szövetsége sem lenne igazán nyerő opció, mert az ellentétek előbb-utóbb felszínre kerülnének – állapította végül meg.
