A legtöbben teljesen figyelmen kívül hagyták a tényt, hogy a közelmúltban huszonöt bázisponttal, vagyis 3,75-ről 3,5 százalékra csökkentette az irányadó rátát a Szerbiai Nemzeti Bank (NBS). Pedig a jövőre nézve meghatározó lehet, hogy szeptemberben – 13 hónap után – a szerb központi bank ismét csökkentette az alapkamatot, akkor 4-ről 3,75 százalékra. A közlemény szerint a döntéshozatal során figyelembe vették a középtávú inflációs előrejelzéseket, valamint az inflációt befolyásoló tényezőket. Az a tény, hogy jegybankunk több mint egyéves „kivárás” után két egymást követő hónapban csökkentette az irányadó kamatlábat, azt is jelentheti, hogy a következő hónapokban szintén aprócska lépésekben, de akár egészen 0 közelébe vághatja vissza az alapkamatot.
Eddig az évközi infláció a 3 százalékos célérték közelében mozog, az augusztusi infláció 2,5 százalékos volt. Az előrejelzések azonban egy-két évre előre is csökkenő inflációt mutatnak. Ez annak a jele, hogy az inflációs nyomás továbbra is alacsony. A Szerbiai Nemzeti Bank közleményében azt is olvashatjuk, hogy a nyári szárazság a vártnál kevésbé hatott negatívan a gazdaságra. A kamatdöntést kísérő közlemény szerint a jegybank azt várja, hogy az infláció a jövőben is a 3 százalékos célérték közelében mozog, amelytől mindkét irányban másfél százalékkal lehet eltérni. Az NBS úgy ítéli meg azonban, hogy a nemzetközi áru- és pénzpiacon továbbra is olyan fokú bizonytalanság tapasztalható, ami megköveteli az óvatos monetáris politikát. Egyrészt a nyersolaj világpiaci árának a mozgása jelent kockázatot, ami mellett a nemzetközi pénzügyi piac legnagyobb bizonytalanságait elsősorban a vezető központi bankok, az amerikai központi bank szerepét ellátó Fed és az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájának eltérései okozzák. Ezek nagy hatással lehetnek a Szerbiához hasonló feltörekvő országokba irányuló tőkemozgásokra. A szerb jegybank legközelebb november 9-én tart kamatdöntő ülést. Novemberben elméletileg két forgatókönyv valószínű: egy újabb 25 bázispontos (0,25%) kamatcsökkentés, vagy érintetlenül hagyják a 3,5 százalékos jelenlegi alapkamatot.
A nem is olyan távoli múltban az alapkamat még kétjegyű volt, nem mellékesen az infláció is éves szinten. Ha ehhez viszonyítunk, a jelenlegi alapkamat valóban történelmi csúcs, mármint a mindenkori legalacsonyabb. Ugyanakkor a régió országait nézve, az 1,75 százalékos román alapkamathoz képest, vagy a 0,9 százalékos magyar jegybanki alapkamathoz képest akár kirívóan magasnak is tekinthető. A magyar jegybank egyik illetékesének közelmúltban tett nyilatkozata szerint ott 2020-ig, de lehet, hogy tovább is 0,9 százalék marad az irányadó kamatláb.
ALAPKAMAT ÉS HITELKAMAT
Miközben az alapkamat Szerbiában elérte történelmi minimumát, a minap felhívott a bank, ahol a számlám van, és kedvező hitelt kínált. Legalábbis a kedves hangú hölgy kedvezőnek mondta a 9,8 százalékos évi kamatozású hitelt. Nem firtattam a további részleteket, mert éppen nem volt rá időm, és egyébként sem tűnt vonzónak az általa kedvezőnek nevezett 9,8 százalékos kamat, de jó eséllyel erre még különböző egyéb költségek is társulnak. Egyébként a hazai bankok internetes oldalain ott van a kínálat, és könnyű megnézni, hogy melyik pénzintézet milyen „kedvező” kamatozású hitelt kínál. Az effektív kamatláb minden esetben kétjegyű szám, van eset, hogy nem is egyessel kezdődik, tehát a 20 százalékot is meghaladja. Egyjegyű kamatot kínálnak a legjobb esetben hat hónapos vagy ennél rövidebb futamidejű hitelek esetében. Elképesztő, hogy a jelenlegi körülmények között ezt kedvezőnek nevezik, de hát a marketing az marketing. Egyébként sem mondják (vagy írják), hogy az ügyfélnek kedvező. A bank szempontjából viszont biztosan kedvező, ha valaki ilyen hitelt igénybe vesz.
Fontos tehát mindig újra felhívni a figyelmet arra, hogy a hitelt felhasználóknak nemcsak az egyes hiteltermékek után felszámított kamatot kell figyelembe venniük, hanem a hitelhez kapcsolódó egyéb költségeket is.
A kölcsön folyósításának, a hiteligénynek a bank által történő, esetenként függetlennek nevezett pénzintézetek általi elbírálásának, vagy a kölcsön fenntartásához kapcsolódó, egyéb banki szolgáltatásoknak a díját is be kell kalkulálni. A bankok többnyire jó érzékkel spekulálnak arra, hogy azok az ügyfelek, akik gyorsan pénzhez akarnak jutni, nem veszítik az időt, hogy utánanézzenek, miért olyan drága a kölcsön. Azzal főleg nem szoktak foglalkozni, hogy a felszámított hitelkamat mennyire tér el a jegybanki alapkamattól. Érdemes arra is odafigyelni, hogy a bankok a csökkenő kamatok miatt mégis kénytelenek némileg csökkenteni a kamatokat is, az így kieső bevételeiket pedig azzal próbálják pótolni, hogy emelik a számlavezetési díjat, vagy más hasonló terhet rónak ki ügyfeleikre. Igencsak kellemetlen meglepetések érhetik azt is, aki nem használja rendszeresen a folyószámláját.
