2024. március 28., csütörtök

Az elveszettnek hitt Erzsébet királyné szobor

Telcs Ede (1872, Baja – 1948, Budapest) szobrász- és éremművész Szabadkán nőtt fel, a bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult (1888–1895), majd Budapesten telepedett le, így a magyar fővároshoz és művészeti élethez szorosan kapcsolódott. Ugyanakkor Szabadkához, ifjúságának városához élete végéig sok szálon kötődött. 1896-ban a Szabadkai Nemzeti Kaszinó – ma Városi Könyvtár – homlokzatát díszítő két atlaszt mintázta, majd első köztéri szobrát az Erzsébet királyné mellszobrot Szabadkán állították fel 1901-ben.

 Ennek a városnak ajándékozta az első nemzetközi sikert aratott alkotását, a Két bornemissza (1893) szoborcsoportot – amely most is megtekinthető a Szabadkai Városi Múzeumban levő Vajdasági Magyar Képtár állandó tárlatán –, a szabadkai gimnáziumnak pedig az Állami Nagy Aranyérmet, amellyel 1908-ban tüntették ki.

 Egy-egy alkotása más vajdasági városban is előfordul, így Szilágyin a Szilágyi Dezsőt (1907), Topolyán pedig a dr. Hadzsi Jánost (1908) ábrázoló köztéri szobra áll. Az első világháború alatt sokat látogatta a Zomborban élő unokatestvérét, Teltsch Gáspárt (?, 1867 – Zombor, 1940), aki 1914 és 1916 között építtette a szecessziós stílusú mozi épületét. Az épületplasztikát valószínűleg Telcs Ede készítette, amelyből mára a felújítást követően csak a bejárat melletti két oroszlánfigura maradt meg. Ekkortájt faragta a Zombor melletti Apatinban a Fernbach-kápolna kriptájának Fernbach Károly márvány sírkövét (1916). Éremművészeti alkotásait nemcsak magyarországi és holland közgyűjtemények őrzik, hanem a Szabadkai Városi Múzeum és a belgrádi Nemzeti Múzeum is. A Szabadkai Városi Múzeum Vajdasági Magyar Galéria (1830–1930) című, 2014-ben megnyílt, állandó tárlatán egy különálló kisebb termet kapott, mert vajdasági kötődése mellett Szabadka és a tágabb régió első akadémiai képzettségű szobrászművésze.

Az Erzsébet királyné portrészobrot a szabadkai 6. honvéd gyalogezred tisztikara közadakozásból emeltette. Telcs visszaemlékezéseiben írja, hogy „azt az Erzsébet-fejet állítottuk fel a kaszárnya udvarán egy egyszerű, de stílusos oszlopra, amelyet az 1901. évi téli tárlaton kiállítottam”. A szobor ünnepélyes leleplezése, amelyről a Vasárnapi Újság is részletesen beszámolt, 1901. július 28-án volt. A szobor az első világháború után, 1919-ben eltűnt, akárcsak Stróbl Alajos Erzsébet királyné mellszobra is, amelyet 1900-ban állítottak fel abban a parkban, amely ma Raichl Ferenc nevét viseli.

Miután a Forum Könyvkiadó képzőművészeti monográfiája sorozatának szerkesztőjétől felkérést kaptam a Telcs Ede-monográfia megírására, a kutatás során, 2014-ben, kapcsolatba kerültem Telc Róberttel (Göteborg, 1958). Ő már első telefonbeszélgetésünk alkalmával örömmel újságolta, hogy a Sissi-szobor az ő tulajdonában van. Gyűjteményében továbbá több ismeretlen éremművészeti alkotást találtam. Ezek 2015-ben publikálásra kerültek a Telcs Ede éremművészete című könyvben, amely eddig Budapesten, Topolyán és Szabadkán lett bemutatva. A Sissi-szobrot és a Telc-gyűjteményben található többi ismeretlen Telcs szobrászati alkotást, a bővebb kutatási eredményekkel együtt, a második kötetben mutatjuk be. Telc Róbert üzletember családjával Szegeden él. Édesapjától, Telč Andrijától (Szabadka,1926 – Nerja, 2001) csak az Erzsébet-szobrot örökölte, a tulajdonában lévő többi Telcs-alkotást ő vásárolta. Telč Andrija a szobrot szintén édesapjától, dr. Teltsch Imre (Zombor, 1891 – Bécs, 1981) ügyvédtől, a művész unokaöccsétől örökölte. Dr. Teltsch Imre felesége, Ruff Margit (Zenta, 1903 – Auschwitz, 1944) révén került Szabadkára, és tőkéjével jelen volt a Ruff testvérek csokoládégyárában. Édesapja, Teltsch Gáspár pedig részvényes volt.

A Szegedi Móra Ferenc Múzeum a Telcs Ede éremművészete című könyv bemutatója alkalmából egy Telcs-kiállítást rendez, ahol az Erzsébet királyné szobrot is bemutatják. A kiállítás megnyitója október 26-án 14 órakor a Móra Ferenc Múzeum főépületének kupolájában (Szeged, Roosevelt tér 1–3.), majd azt követően a múzeum könyvtárában 14.30-kor a fentebb említett Telcs-monográfia I. részét mutatja be a szerző, a szerkesztő – dr. Ninkov K. Olga művészettörténész – és Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója, valamint Ujszászi Róbert numizmatikus közreműködésével. A könyv a bemutató ideje alatt kedvezményes áron megvásárolható, a kiállítás pedig 2018. január 21-éig  tekinthető meg. Örömmel vennénk, ha ez a könyvbemutató és a tárlat is újabb Telcs Ede-művek és -dokumentumok előbukkanását eredményezné.

.