Szerbia az év első hét hónapjában 1,2 milliárd eurós közvetlen beruházást vonzott be, többet, mint amennyit a Nyugat-Balkán országai együttesen meg tudtak valósítani ugyanebben az időszakban – emelte ki tegnap Milun Trivunac, a gazdasági minisztérium államtitkára a 17. Szerbiai Gazdasági Csúcstalálkozó megnyitóján Belgrádban.
Trivunac rámutatott arra, hogy a külföldi beruházások hatnak ki leginkább a gazdaság strukturális változásaira. A gazdasági minisztérium legújabb tanulmányából kiderül, hogy bár a külföldi beruházásokkal az államnak egy munkahely átlag 2680 euróba került, mégis 20 százalékkal nőtt a foglalkoztatottak száma, kétszeresére nőtt a kivitel és 5-ször nagyobb ezen vállaltok hozzájárulása a gazdasági fejlődéshez. Kiemelte, a külföldi beruházások előnyei nem automatikus érvényűek, sokban függnek a hazai gazdaságtól, illetve fel kell venniük a versenyt a hazai vállalatokkal is. Éppen ezért, a minisztérium a támogatásokkal az okos szakosításokra összpontosít a jövőben, hogy a külföldi beruházások célirányosak legyenek, mindenekelőtt az új technológiák felé irányuljanak.
Trivunac elmondta, a gazdasági minisztérium fókuszában a versenyképesség növelése áll, ilyen módon serkentené a gazdasági növekedést. Így hat intézkedést terveznek megvalósítani: olyan stratégiai beruházásokat, amikkel serkenteni tudják a gazdasági növekedést és a kivitelt, a startup vállalatok gyorsabb fejlődését, nagyobb támogatást a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, a feldolgozóipar regionális szakosodását, a nagy veszteséggel rendelkező vállalatok problémájának megoldását és egy új iparpolitika kidolgozását, amelynek a középpontjában a versenyképesség növelése áll.
A SZAKKÉPZETT MUNKAERŐ TÁVOZIK SZERBIÁBÓL
Marko Čadež, a Szerbiai Gazdasági Kamara elnöke kiemelte, hogy Szerbia a versenyképesség terén nehéz kihívásokkal szembesül, mindenekelőtt a szakképzett munkaerő távozása miatt. Egyre több helyen okoz gondot a munkaerőhiány. A lakosság külföldre vándorlásának okát nemcsak az ország gazdasági helyzetében látja, hanem abban is, hogy Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Csehországban és Romániába is egyszerűsített migrációs törvényhozással szeretnék felerősíteni a saját szakképesített munkaerejüket. Ugyanakkor kiemelte, nem csupán a munkaerőhiány, az infrastruktúra hiánya is nehezíti az ország gazdasági fejlődését, hiszen utak híján nőnek a logisztikai költségek.
Daniel Berg, a Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerbiai igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Szerbiának fel kell vennie a lépést a norvég, illetve fin törekvésekkel mind a fejlődés fenntarthatósága, mind a környezetvédelem terén. Fontosnak ítélte a versenyképesség folyamatos növelését. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a lakosság elvándorlása valóban nagy gondot jelent az ország számára, de lehetőséget is kínál, hiszen van, aki új, külföldön szerzett tudással tér vissza, amivel jelentős mértékben hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. Véleménye szerint éppen ezért arra kell ösztönözni az embereket, hogy a külföldön szerezett képesítést otthon kamatoztassák.
LÉPÉST KELL TARTANI A VILÁG ESEMÉNYEIVEL ÉS IGÉNYEIVEL
Chad Evans, az Egyesült Államok Versenyképességi Tanácsának alelnöke is a versenyképesség növelését tartja Szerbia gazdasági fejlődésének esélyeként. Mint rámutatott, Szerbia fontos része lehet a magas technológia globális láncának, de lépést kell tartania a világ eseményeivel és igényeivel is.
AZ ÁLLAM NEM CSÖKKENTI A VÁLLALKOZÓK TERHEIT
Nebojša Atanacković, a Munkaadók Uniójának elnöke a vállalkozók nehézségeire világított rá. Kiemelte, hiába a magas technológiai fejlődés, ha az állam nem módosít a vállalkozók iránti hozzáállásán, illetve nem csökkenti a rájuk rótt terheket. Magas terhek mellett ugyanis nincs lehetőség beruházásra, így fejlődésre sem.
Kiemelte ugyanakkor, hogy a külföldi beruházók sem magas technológiával érkeznek Szerbiába. Olyan gyártórészlegek érkeznek ide, amelyek korábban a Távol-Keleten működtek, így csökkentik a szállítási költségeket. Tömegeket foglalkoztató gyártórészlegek ezek, amelyek nem követelnek magas képesítést a munkásoktól. A hazai gazdaság ugyanakkor a szakképesített káderek hiányától szenved, vagyis az államnak sürgősen módosítania kellene az oktatási rendszert, hogy felvehesse a lépést a gazdasági igényekkel.
