A vonatkozó magyarországi törvény 2013-ban történt módosítását követően a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar választópolgárok is szavazhatnak az országgyűlési választáson és az országos népszavazáson, méghozzá levélszavazás formájában.
Dr. Babity János főkonzul (Gergely Árpád felvétele)
Aki élni szeretne szavazati jogával, annak a Nemzeti Választási Irodától kell kérnie felvételét a névjegyzékbe. A regisztrációhoz érvényes magyar személyi azonosító, érvényes magyar útlevél, honosítási okirat vagy állampolgársági bizonyítvány szükséges. Akinek már van érvényes levélszavazói regisztrációja és adatai nem változtak, regisztrációja tíz évig érvényben marad.
A Nemzeti Választási Iroda október 18-án frissített kimutatása szerint Szerbiából eddig 33 941-en regisztráltak. A levélszavazói névjegyzékbe való felvételt egészen a választásokat megelőző 15. napig kérvényezni lehet. A választói névjegyzékbe való felvétellel kapcsolatos tudnivalókról dr. Babity Jánossal, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának főkonzuljával beszélgettünk.
Hol és hogyan regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok?
– A levélszavazás regisztrációjának két módja van. Az egyik a papír alapú regisztrálás, amely során a polgárnak egy kérdőívet kell kitöltenie. Ennek a kérdőívnek a kitöltésében a Főkonzulátus munkatársai természetesen mindenkinek a segítségére állnak. Az állampolgársági eskütételt követően a magyar állampolgárságot szerzett kedves vendégeink számára felajánljuk a segítséget, ha esetleg azonnal regisztrálni szeretnének a levélszavazásra. Ugyanezt a segítséget a CMH irodákban, vidéken is megkaphatják a polgárok, hiszen oda is eljuttattuk a szükséges kérdőíveket. A polgárok internetes felületen is regisztrálhatnak, a Nemzeti Választási Iroda honlapján (www.nvi.hu). Itt egyértelműen feltüntették a levélszavazói névjegyzékbe való regisztrációval kapcsolatos tudnivalókat. Meglehetősen egyszerű folyamatról és felhasználóbarát felületről van szó, a felajánlott kérdések követésével a szoftver csak akkor engedi továbblépni a polgárt, ha minden adat megfelelő. Akinek már van érvényes levélszavazói regisztrációja és adatai azóta nem változtak, regisztrációja tíz évig érvényben marad. Amennyiben van adatváltozás, azt be kell jelenteni. Nem az előbb említett, új adatregisztrációs-lapon, hanem a regisztráció módosítása elnevezésű adatlapon. A lakcím változása a fontos adatok közé tartozik, főleg abban az esetben, ha a polgár postai értesítést kért, de a névben bekövetkezett változások is fontosak.
Hogyan, hol jelenthetik be a polgárok a szóban forgó változásokat?
– A módosító-adatlap kitöltésében is természetesen segítséget nyújtunk, de az előbb említett internetes felületen is bejelenthetik a változást. Amennyiben az anyakönyvi adatokban van változás, akkor a regisztráció módosítása mellett szükséges az anyakönyvi esemény magyarországi anyakönyvezése is. Például ilyen eset a házasságkötés, amelyet Magyarországon is anyakönyvezni kell. Természetesen ebben is a polgárok rendelkezésére állunk.
Meddig lehet regisztrálni?
– A választási eljárásról szóló törvény pontos határidőket szab meg. Az első és legfontosabb határidő az államfő az országgyűlési választások kitűzésével kapcsolatos jogköréhez fűződik. A törvényes határidők mentén a választások kiírására az államfőnek nagyjából január-február hónapban van lehetősége. A törvény úgy rendelkezik, hogy áprilisban vagy májusban, egy vasárnapi napra – amely nem ünnepnap – tűzheti ki a választást. Amikor jövő év első felében az államfő kitűzi a választás napját, a választás napjától, az adott vasárnaptól számítva kell minden határidőt számítani. Az ettől a naptól visszafelé számított 15. napon telik le a levélszavazás regisztrációja.
Milyenek voltak a 2014-es országgyűlési választások tapasztalatai a levélszavazással kapcsolatban?
– Az egyik az, hogy a magyar közigazgatástól eltérően egyik szomszédos ország sem használja azonosítóként az édesanya leánykori nevét. Ezért emlékeztetni kellett az ügyfeleket arra, hogy az anya leánykori neve kerüljön beírásra az adatfelvételi ívre, úgy a regisztráció, mint később a levélszavazat kitöltésének alkalmával. Az is fontos, hogy azzal a helyesírással kerüljön beírásra minden adat, amely az azóta kapott magyar okmányokon szerepel. A levélszavazók két borítékot kapnak. A külső borítékban szerepel egy adategyeztető ív, amelynek segítségével a választási iroda munkatársa megállapítja, hogy érvényes szavazóról van-e szó, míg a belsőben szerepel maga a szavazólap. Ezzel kapcsolatban tapasztaltunk olyan problémákat, hogy nem minden esetben értették a szavazók, hogy melyik borítékba mi kerüljön. Ha adategyeztető ív borítékjába véletlenül belekerül a levélszavazati boríték is, akkor érvénytelen szavazatól van szó, mivel megsérül a szavazás titkosságának vélelme. Alapvető változások sajnos nem lesznek a 2018-as országgyűlési választásokon sem. A választójogi törvény kétharmados támogatottsággal elfogadható törvény. A kormányzat szakértői, annak érdekében, hogy növeljék az érvényes levélszavazatok számát, még 2016-ban és 2017-ben is módosító csomaggal igyekeztek kialakítani a parlamenti összefogást, a kétharmados parlamenti többség viszont sajnos nem lett meg.
Külképviseletként mit tudnak tenni annak érdekében, hogy minél nagyobb legyen az érvényes szavazatok száma?
A szabadkai főkonzulátuson meg a CMH irodákban is segítséget nyújtanak a regisztrációs lapok kitöltéséhez (Gergely Árpád felvétele)
– Igyekszünk tájékoztatási kampányt folytatni, egyrészről a média segítségével. Egyébként a 2016-os kvótaügyi népszavazás már pozitívabb tapasztalatokat hozott, mint a 2014-es országgyűlési választási szavazás. Az érvénytelenségi arány alacsonyabb volt. Feltételezem, hogy 2016-ban többen már másodszor szavaztak levélszavazat útján, ezért másodszor gördülékenyebben ment a folyamat. Mindenféleképpen azt javasoljuk, hogy az nvi.hu honlapot is tekintsék meg az érdeklődők, mivel ott minden fontos információt megtalálnak.
A honosítási eljárás kezdete óta hányan szereztek magyar állampolgárságot Szerbiában, illetve hány új állampolgárt vettek nyilvántartásba a 2014-es országgyűlési választások óta?
– Az első honosítási kérelmet 2011. január 3-án nyújthatták be az érdeklődők, egyrészről a külképviseleteken, másrészről Magyarországon. Azóta megközelítőleg 180 ezer szerbiai illetékességű személy kapott magyar állampolgárságot. A 2014-es országgyűlési választásokat követően eltelt időszakban, természetes folyamatként, évről évre kevesebben nyújtottak be állampolgársági kérelmet. Ezt a trendet megfordította a Prosperitati Alapítvány működésének kezdete, 2016 első felében. Ennek köszönhetően 2015-höz képest 2016-ban valamelyest magasabb volt a kérvények száma. Azóta évente átlagban 10–12 ezer kérelmet fogadnak el országszerte, a főkonzulátuson és egyéb elfogadóhelyeken. A potenciális szavazók száma ettől természetesen eltér. A 2014-es országgyűlési választásokat megelőzően megközelítőleg 31–32 ezer szerbiai illetékességű levélszavazó regisztrált. A mostani tájékoztatási kampányok is azt szolgálják, hogy azok a polgárok is regisztráljanak, akik 2011 és 2013 között szereztek állampolgárságot, de a 2014-es országgyűlési választások, vagy a 2016-os népszavazás előtt nem regisztráltak. A kimutatás szerint a napjainkig regisztrált szerbiai illetékességű szavazópolgárok száma majdnem eléri a 34 ezret. Úgy vélem, hogy idén ősszel és télen jelentősen növekedni fog azoknak a száma, akik regisztráltak.
Véleménye szerint miért fontos, hogy a külhoni magyar állampolgárok éljenek szavazati jogukkal?
– Az, hogy Szabadkára szerettem volna jönni és itt dolgozni, először konzulként, majd vezető konzulként, most pedig főkonzulként, egyrészről egy belülről fakadó késztetés. Az elképzelésem mindig is az volt, hogy a határon túli magyarok, nemzettársaink felé mindig egy-két lépéssel közelebb kell lépni, nem elég helyben várni, hogy történjék valami. 2010 júniusában, ahogyan a magyar kormány Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével felállt, az első jelentős elfogadott törvény az állampolgársági törvény módosítása volt. Azt követően, egyrészről a Miniszterelnökség tematikus támogatási programjai, másrészről a kulturális programok sokasága, vagy a Prosperitati Alapítvány nevével fémjelzett támogatási politika mind az anyaországi és a külhoni magyarság közötti szálak szorosabbra való fűzését szolgálják. Én is ezt tekintem munkám egyik legfontosabb irányelvének. A kapcsolatok szorosabbra fűzésébe a politikai jogok kiterjesztése is beletartozik. Ez egy lehetőség. Úgy vélem, hogy az itteni magyarság számára ez egy fontos üzenet, hogy a magyarországi politikáról kifejthetik véleményüket, természetesen személyes belátásuk szerint. Ez fontos visszajelzés a kormányzat irányába is.
