Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtökön megszavazta a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezetét.
A „biztonsági szűrőn” fel nem akadt menedékkérő négy olyan ország között választhat, amelyek kevés embert fogadtak be (Fotó: MTI)
Az EP sajtószolgálatának tájékoztatása szerint a szakbizottság képviselői 43 szavazattal, 16 ellenében fogadták el az uniós menekültügyi rendszer alapjait jelentő új szabályokat. A tervezet a szakbizottság döntését követően az EP plenáris ülése elé kerül, és a miniszterek tanácsának is el kell fogadnia.
„MINDENKINEK KI KELL VENNIE A RÉSZÉT”
Az elfogadott szöveg szerint minden tagállamnak ki kell vennie a részét a menedékkérők befogadásából. A jövőben nem az a tagállam lenne automatikusan a felelős a kérelem elbírálásáért, ahol a menedékkérő az Európai Unió (EU) területére lép. A felelősség megállapításakor a menedékkérő és egy adott tagállam közötti kapcsolatok számítanának, úgy, mint a létező családi kapcsolatok, korábbi tanulmányok vagy korábbi érvényes tartózkodási engedély az EU területén. Ha nincsenek ilyen kapcsolatok, akkor a tagállamot egy fix elosztási kulcs segítségével jelölik ki, miután megtörtént a menedékkérő regisztrálása, a biztonsági ellenőrzés és a kérelem jogosultságának gyors kivizsgálása. Ennek célja az, hogy azoknak a tagállamoknak, ahová a menekülők megérkeznek, ne kelljen Európa nemzetközi kötelezettségeiből aránytalanul nagy részt vállalniuk.
A szöveg kitér arra is, hogy azok a tagállamok, amelyek nem vesznek át menedékkérőket, vagy nem teljes körűen tartják be a szabályokat, csak korlátozottan férjenek hozzá az uniós forrásokhoz – közölte az uniós parlament sajtószolgálata.
„NEM ÖSZTÖNÖZ A KÜLSŐ HATÁROK VÉDELMÉRE”
Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) által megszavazott, a közös uniós menekültügyi rendszert szabályozó dublini szabályozás reformtervezete komoly veszélyt hordoz magában, ugyanis meghívót jelent a migránsoknak Európába – jelentette ki Gál Kinga, a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselője Brüsszelben csütörtökön.
A képviselő elmondta, a tervezet az Unió külső határain fekvő országokat nem ösztönzi a továbbiakban arra, hogy védjék határaikat. Ezen túlmenően arról rendelkezik, hogy ne a belépés szerinti első ország ellenőrizze a jelentkezők nemzetközi védelemre való jogosultságát, hanem előbb ossza szét őket a tagországok között, ahol a nemzeti hivatalok lesznek felelősek a jogosultság megállapítására.
A szabályozás részleteit ismertetve elmondta, ha a menedékkérő esetében nem állapítanak meg biztonsági kockázatot, a menedékkérőnek négy olyan országot ajánlanak fel, amelyek kevés embert fogadtak be. A menedékkérő pedig preferencia alapján – korábban már legálisan az adott országban tartózkodott, diplomát kapott, vagy beszéli az ország nyelvét – önmaga választhat egy-egy célország között. Az új szabály továbbá a szülő-gyermek viszony helyében kitágította a rokonság fogalmát testvére, nagyszülőre, unokára is. Egy kiskorú további különleges eljárásban részesül – mondta a képviselő.
„EURÓPA VESZTÉBE ROHAN”
A Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette, hogy határozottan elutasítja a kötelező betelepítés minden formáját, hiszen álláspontja szerint a tagállamok szuverén joga meghatározni, hogy kit fogadnak be területükre.
Véleményük szerint Európa a vesztébe rohan, hiszen egy ilyen befogadó rendszert egyértelmű meghívóként fog értelmezni sok százezer ember a harmadik világból. Elfogadhatatlannak nevezték továbbá, hogy az áthelyezés kötelezettséget nem teljesítő tagállamokat pénzügyileg szankcionálnák mind a strukturális alapok, mind a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF) juttatásainak csökkentése révén.
