A gazdaságilag és pénzügyileg betegeskedő – azaz szegény – országokban az esetek többségében nemcsak a bércsökkentés, hanem a bérnövelés témája is heves érzelmeket generál. Így történt ez Szerbiában is, miután Ana Brnabić miniszterelnök bejelentette, hogy 2018 januárjától a nyugdíjasok 5, a közszférában dolgozók pedig ágazattól függően 5–10 százalékos nyugdíj-, illetve béremelésre számíthatnak. Voltak olyanok, akik úgy vélték, hogy ez az összeg semmire sem elegendő, de olyanok is, akik szerint az országban a közpénzügyek továbbra sem annyira stabilak, hogy az állami büdzsé elviselje a nagyobb kiadások terhét. Olyanok is akadtak, akik elszomorodtak a bejelentést követő napokban.
A szomorúak csoportjába sorolható Aleksandar Vučić köztársasági elnök is, aki nem érti, miért elégedetlenek egyesek a nyugdíj- és béremelés mértékével. Egyik tegnapi sajtónyilatkozatában elárulta, hogy bár eddigi politikai pályafutása során számtalan rágalmazást és hazugságot volt kénytelen megemészteni, eddig egyik sem okozott neki annyi fájdalmat, mint azok a reakciók, melyek szerint a jövő évtől esedékes bér- és nyugdíjemelés mértéke nem elegendő.
– Most, amikor növelnénk a béreket és a nyugdíjakat, az állami televízió adásában kifejtik, hogy többre számítottak. Szó nélkül maradtam. Arra kérek mindenkit, hogy ne hazudjon, hogy a 10 százalékos növelés nem elegendő. A középiskolai tanárok a béremelés után 11 százalékkal fognak többet keresni, mint amennyit a bércsökkenés előtt kerestek. Az orvosok és az egészségügyi nővérek, a rendőrök és a katonák bére a növelést követően 10 százalékkal lesz magasabb, mint a csökkentést megelőzően volt. Januárban 450 euró lesz az átlagbér, korábban 350 euró volt. Mindenki legyen őszinte és árulja már el, hogy értékelése szerint 20 százalékkal többet dolgozott-e a 20 százalékkal magasabb bérért? Melyik országban elégedetlenek az emberek a 10 százalékos béremeléssel? Azt mondják, Németországban magasabbak a bérek. A németek megdolgoztak béreikért. Majd ha mi is annyit dolgozunk, mint amennyit a németek, akkor a béreink is németországiak lesznek – fogalmazott Vučić.
A REÁLÉRTÉK CSÖKKENT
Mihajlo Radović, a Nyugdíjasok Szakszervezetei Egyesületének képviselője nem ért egyet az állítással, hogy a néhány hónap múlva esedékes nyugdíjemelés által magasabbak, vagy akár ugyanakkorák lesznek a nyugdíjak, mint amekkorák a csökkentés előtt. Ezek az állítások a parasztvakítás kategóriájába sorolhatók – nyilatkozta az N1 reggeli műsorában vendégeskedve, majd megerősítette, hogy ha a Szerbiai Alkotmánybíróság nem a nyugdíjasok javára dönt az egyesület keresetéről, amelyet a három évvel ezelőtti nyugdíjcsökkentést követően nyújtottak be, akkor az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.
– Most megpróbálják úgy beállítani, mintha a csökkentés óta összesen nyolc százalékkal növekedtek volna a nyugdíjak. Ez nem igaz. Nem beszélnek arról, hogy a növelést mindig a nyugdíj alapösszegére számítják, így három év alatt valójában hat százalékkal növekedtek a nyugdíjak. Arról nem beszélve, hogy a nyugdíjak reálértéke 17 százalékkal csökkent az utóbbi három évben. Tudjuk, hogy mennyibe kerül ma egy fogyasztói kosár vagy a közműdíjak – érvelt Radović.
FELÜLKEREKEDTEK A POLITIKAI ÉRDEKEK
A béremelés mértéke a politikai kívánságok, azaz érdekek és a pénzügyi lehetőségek küzdelme – fejtette ki néhány nappal Ana Brnabić bejelentését megelőzően az N1 tv-nek nyilatkozva Biljana Stepanović, a Nova Ekonomija szerkesztője. Mint hozzátette, ha a béremelés 10 százalékos lesz, vagy ennél magasabb, akkor a politikai érdekek kerekedtek felül. Ez nem meglepő, hiszen közelegnek a belgrádi helyhatósági választások.
– A választások előtt, legyenek akármelyik szinten is, mindig el kell mondani, hogy soha nem látott mértékű a gazdasági növekedés és a bérek növekedése. Ez nem igaz. A kormány az elmúlt években számos dolgot elmulasztott megtenni. Az állami vállalatok átszervezése nem történt meg, az intézményeket nem építik, hanem rombolják, az államfő pedig béremelésről beszél és gyárakat nyit meg, miközben nem ez volna a feladata – fogalmazott Stepanović.
Aleksandar Vučićhoz hasonlóan Biljana Stepanović, a Nova ekonomija szerkesztője is szomorú, csak egészen más okból kifolyólag. Mint kifejtette, szomorú, hogy az átlagembereket ennyire foglalkoztatja az a néhány százalékos béremelés. Ez az ország szegénységi bizonyítványa, minden polgár szegénységének bizonyítéka – szögezte le, mondván, hogy egy 30 ezer dináros bér esetében a növelés havi 1500 dinár pluszbevételt jelent. Kétségbeejtő, hogy 1200, 1500, vagy akár 3000 dinár miatt ekkora társadalmi vita kerekedik – nyomatékosította az újságíró.
– A kormánynak prioritáslistát kellene felállítania. Először az oktatásban dolgozók és az orvosok béreit kellene növelni. Orvosaink tömegesen vándorolnak külföldre, nem lesz, aki gyógyítson bennünket. Tanárainknak pedig azért kell tisztességes béreket kapniuk, mert a jövő generációját nem oktathatják olyan személyek, akik kénytelenek küzdeni a túlélésért – magyarázta Stepanović.
Az állami büdzsé stabilitásának szempontjából a béremelésnek nem lenne szabad meghaladnia az 5 százalékot – ezt Pavle Petrović, a Költségvetési Tanács elnöke fejtette ki két héttel ezelőtt. Azzal érvelt állítása mellett, hogy bár a 2015-ben foganatosított megszorítások eredménye érezhető, a 10 százalékos növelés fenntarthatatlan lenne, és veszélyeztetné az eddigi eredményeket.
Más az álláspontja Goran Nikolić gazdasági elemzőnek. Szerinte a költségvetés elég stabil, így nem veszélyezteti az 5 százalékos nyugdíjemelés és a 10 százalékos béremelés. Egyébként is, a többletbevétel nyomán növekedni fog a fogyasztás is – tette hozzá Nikolić.
