A nők helyzete nem könnyű, a falun élő nőké pedig még nehezebb, ezért kell őket gazdaságilag megerősíteni – emelte ki Zorana Mihajlović kormányalelnök, a kormány nemek egyenjogúságával foglalkozó koordinációs testületének elnöke a szerbiai, montenegrói és bosznia-hercegovinai nők vállalkozó szellemével foglalkozó mai belgrádi regionális tanácskozáson. Rámutatott arra, hogy Szerbiában a nők ugyan nincsenek elszigetelve az üzleti világban, de marginalizáltak.
A Radisson Blu Szállóban megtartott értekezlet alkalmából rögtönzött termékkiállítást is rendeztek, amelyet megtekintette Zorana Mihajlović is (Fotó: Beta/AP)
A koordinációs testület elnök asszonya felhívta a figyelmet, hogy a nőknek legtöbbször nem anyagi támogatásra van szükségük ahhoz, hogy saját vállalkozásba fogjanak, hanem tudásra vagy más jellegű segítségre, főleg a vállalkozásuk első két-három évében.
Az ország lakosságának 51 százaléka nő, ám a vállalkozók csupán 31 százalékban képviselik a gyengébb nemet, de így is mintegy 200 ezer munkást foglalkoztatnak. A nők vállalkozása terén javult a helyzet a korábbi évekhez képest, ésezt Mihajlović azzal magyarázta, hogy a közéletben egyre többször téma a nők cégalapítása. Mint kiemelte, fontos lenne, ha minél hamarabb megszületne a nemi egyenjogúsággal foglalkozó törvény, hiszen az képezné a nők gazdasági megerősítésének alapját.
Milenko Savanović, a boszniai Szerb Köztársaság munkaügyi minisztere kiemelte, hogy a nők értékesebbek, hiszen szülnek és anyák is.
– A nők szülnek, nevelik a gyermekeiket. És ha már ehhez értenek, a gazdálkodáshoz is jobban érthetnek a férfiaknál – vélekedett Savanović.
Montenegróban is a lakosság 51 százaléka nő, ám csupán 9,6 százalékának van vállalkozása (többen közülük a férjükkel együtt vezetik a vállalkozást) – emelte ki Edita Dautović, a montenegrói női vállalkozók egyesületének elnöke. Nagyon kevesen kezdenek magánvállalkozásba, Montenegróban ugyanis nem támogatják a nők vállalkozói szellemét.
Hasonló a helyzet Bosznia-Hercegnában is. Aida Zubčagić, a boszniai női vállalkozók egyesületének elnöke rámutatott arra, hogy az állam nem támogatja külön a nőket, az Európai Fejlesztési Bank hitelei pedig szinte hozzáférhetetlenek, hiszen 5-6 százalékos kamattal tudnak hitelt felvenni.
– Bosznia-Hercegovinában a nők foglalkoztatják a munkások 30 százalékát. Jobb vállalkozóknak bizonyultak, 88 százalékuk ugyanis stabil vállalatot működtet, és a felhalmozott adósság is alacsonyabb, mint a férfi vállalkozók esetében – mondta Zubčagić.
