2024. április 25., csütörtök

Peking arra kéri Washingtont, ne mondja fel az Iránnal kötött atomegyezményt

Kína pénteken felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne mondja fel a nagyhatalmak és Irán között 2015 nyarán létrejött atomegyezményt.

Donald Trump amerikai elnök a nap folyamán nyilatkozik a megállapodás sorsáról.

"Úgy gondoljuk, hogy ez az egyezmény fontos szerepet játszik a nukleáris fegyverek nemzetközi elterjedésének megakadályozásában, illetve a térség békéjének és stabilitásának fenntartásában" - mondta Hua Csun-jing kínai külügyi szóvivő egy sajtótájékoztatón. "Reméljük, hogy a felek a jövőben is megtartják azt, és rendelkezéseit átültetik a gyakorlatba" - fűzte hozzá.

A szóvivő rámutatott: a kínai diplomáciát vezető Jang Csie-csi Rex Tillerson amerikai külügyminiszterrel folytatott csütörtöki telefonbeszélgetésében az atomegyezményre is kitért.

Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország mellett Kína is aláírta a 2015-ös megállapodást Iránnal, amelynek keretében az iszlám köztársaság atomprogramjának korlátok közé szorítását ígérte a vele szembeni szankciók feloldásáért cserébe.

Az amerikai elnök pénteki beszédében vázolja fel Irán-politikáját, és a várakozások szerint vitatni fogja Teherán együttműködését a nukleáris kérdésben. Az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (NAÜ) ezzel szemben azt állapította meg, hogy Irán tartja magát az egyezményben rögzített kötelezettségeihez.

Ha Trump kétségbe vonja, hogy Irán betartja a megállapodásban foglalt kötelezettségeit, akkor az amerikai kongresszus hatvan napon belül dönthet a feloldott szankciók visszaállításáról. Ez gyakorlatilag az atomegyezmény végét jelentené.

Sarah Sanders fehér házi szóvivő csütörtökön elmondta: Trump pénteken - közép-európai idő szerint 18.45-kor - fogja ismertetni új Irán-stratégiáját. Ennek keretében az Egyesült Államok "az iráni kormány destabilizáló befolyásának semlegesítésére, valamint agressziójának keretek közé szorítására fog törekedni, különös tekintettel a terroristáknak és a szélsőségeseknek nyújtott támogatására" - ismertette a Fehér Ház.

Washington főként az iszlám köztársaság elit hadseregének, a Forradalmi Gárdának a térségben játszott bomlasztó szerepét kifogásolta. "Az iráni rezsim, különösképpen a Forradalmi Gárda felelőtlen magatartása jelenti az egyik legveszélyesebb fenyegetést az amerikai érdekekre és a regionális stabilitásra nézve" - érvelt az elnöki hivatal. Trump szerint elődje, Barack Obama rövidlátóan kezelte a sokrétű iráni kérdést, és csak az atomprogramra fókuszált.