A visegrádi négyek (V4) határozottan kiálltak az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése mellett, hangzott el szerdán Budapesten, a térség külügyminisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón. A nyugat-balkáni országok diplomáciavezetői ugyanakkor egyöntetűen megerősítették csatlakozási szándékukat.
Szijjártó Péter (Fotó: MTI)
A visegrádi csoport magyar elnöksége keretében tegnap Budapesten egyeztettek a visegrádi, nyugat-balkáni és közép-európai országok külügyminiszterei. A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte: a Nyugat-Balkán integrációját a közép-európai és a délkelet-európai országok támogatják a leginkább, mert „mi itt élünk a szomszédban”. Hozzátette: a közép-európai országokat erős kereskedelmi kapcsolatok is kötik a Nyugat-Balkánhoz.
„A nyugat-balkáni térség európai, euroatlanti integrációjának felgyorsítása egész Európa biztonsági és gazdasági érdeke” – szögezte le a magyar külügyminiszter.
A külügyminiszter hangsúlyozta: az instabil és feszültségektől terhelt Nyugat-Balkán komoly kockázatot jelent Közép-Európának és egész Európának, ezért fel kell gyorsítani az EU- és NATO-csatlakozási folyamatokat.
Közölte: ha új migrációs hullám indulna délről, azt csak egy stabil és erős Nyugat-Balkán tudná megállítani, de ha a Nyugat-Balkán instabil, egy migrációs hullám „pillanatok alatt Magyarország déli határához érne”.
Szijjártó Péter szerint Közép-Európa érdeke, hogy az EU olyan nyugat-balkáni stratégiát hajtson végre, amely segíti és felgyorsítja az integrációs folyamatokat, és azokat kétoldalú viták nem hátráltathatják. Mivel ebben a kérdésben Közép-Európa biztonsága a tét, azt követelik, hogy Szerbiával az Unió még az idén nyisson meg hat új fejezetet a csatlakozási tárgyalásokon, Montenegróval hármat, Macedónia és Albánia esetében még az idén jelöljön ki olyan kezdési időpontot a tárgyalásokhoz, amely nincs később 2018 első negyedévénél, valamint Bosznia-Hercegovina és Koszovó tekintetében elérhető integrációs célokat, menetrendet fogalmazzon meg – sorolta.
A tárcavezető megjegyezte: a NATO-t illetően a decemberi külügyminiszteri találkozón döntésnek kell születnie a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Macedóniával, és aktiválni kell a tagsági akciótervet Bosznia-Hercegovina számára.
A találkozó résztvevőinek csoportképe, Szijjártó Péter az első sorban középen, Ivica Dačić balról a második (Fotó: MTI)
A szerb diplomáciát vezető Ivica Dačić arról beszélt, hogy a Nyugat-Balkán az EU részévé akar válni, annak ellenére is, hogy az Unióban fáradtság látszik az integrációt illetően, sőt a hosszú várakozás miatt már a szerbek egy része sem hisz a tagságban.
A nyugat-balkáni országok kapcsolatáról szólva megjegyezte: külföldön „jók vagyunk”, de „ha hazamegyünk, kezdünk vitatkozni”, e vitákat pedig gyakran az integráció akadályává alakítják. A szerb EU-csatlakozási folyamatról azt is mondta: az meglehetősen átpolitizált, mert azt nézik, hogyan haladnak előre a Koszovóval való párbeszédben.
Ivica Dačić leszögezte, az EU-nak fel kell ismernie Szerbia csatlakozást célzó reformtörekvéseit, amit új fejezetek megnyitásával kell méltányolnia a csatlakozási tárgyalásokon, összhangban azzal az előrehaladással, amelyet Szerbia az adott területeken felmutat.
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy minden uniós integrációs igyekezetet támogatni kell, a nyitott ajtók politikáját kell folytatni, és nem bezárkózni.
Hozzátette, a német–lengyel megbékélés tapasztalatait készek megosztani más országokkal is.
Azt is kiemelte, hogy az olyan veszélyhelyzetek, mint például az illegális migráció, a szervezett bűnözés, a terrorizmus és a radikalizáció nem ismernek határokat, ezért közösen kell beszélni róluk.
Ivan Korčok szlovák ügyvivő külügyminiszter kijelentette: a V4 vezető szerepet vállal a bővítés kérdésében, a téma nem kerülhet az EU érdeklődésének perifériájára. A visegrádi együttműködés tagállamai garantálják, hogy a nyugat-balkáni országok mindig Európa részei lesznek – tette hozzá, hangsúlyozva: az integrációs tárgyalások tempójának az érdemektől kell függnie, nem pedig „számszerűsítve” kell folyniuk a megbeszéléseknek.
Jakub Dürr cseh külügyminiszter-helyettes közölte: a V4 egyértelműen nyitottan áll a bővítés kérdéséhez, hiszen a Nyugat-Balkán nélkül sem az EU, sem a NATO nem lehet teljes. Hozzáfűzte, ösztönzik a regionális együttműködést a Nyugat-Balkánon, és jó, ha ezt a visegrádi együttműködés inspirálhatja.
Srdjan Darmanović montenegrói külügyminiszter arról beszélt, hogy a V4 mindig is a sikeres együttműködés példája volt, és országa hálás az euroatlanti integrációhoz nyújtott támogatásért. Az EU Montenegróval eddig 28 tárgyalási fejezetet nyitott meg, hármat lezártak, és az év végéig további hármat szeretnének megnyitni – magyarázta.
Úgy vélte, fontos napirenden tartani a csatlakozási tárgyalásokat, mert ez biztatást jelent az egész nyugat-balkáni térségnek.
Ditmir Bushati albán külügyminiszter elmondta: a nyugat-balkáni integrációs folyamatnak egyértelműnek és logikusnak kell lennie, azt nem befolyásolhatják az érzelmek, mert csak így lehet hatékony az integráció. Fontosak a reformok, amelyek a régió stabilitását is segítik, ahogyan a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok is lényegesek – közölte.
Teodor Melescanu román külügyminiszter kiemelte: lényeges, hogy a Nyugat-Balkánon az egész politikai elit elkötelezett legyen a reformok mellett. Hozzátette: a nyugat-balkáni országoknak fel kell gyorsítaniuk a reformokat, hogy erős intézményeket hozzanak létre, mert ez vezethet el a térség felemelkedéséhez és európai integrációjához.
Közölte: Románia támogatja az EU további bővítését, mivel ez az egyetlen mód, amellyel hozzájárulhatnak a nyugat-balkáni stabilitás és béke megerősítéséhez.
Nikola Dimitrov macedón külügyminiszter üdvözölte, hogy a V4 napirendjén ilyen kiemelt helyet foglal el a Nyugat-Balkán ügye. Úgy látja, az EU biztonságosabb hely lenne, ha a Nyugat-Balkán a része lenne. A térség számára történelmi lehetőség a jelenlegi helyzet, ezt ki kell használni, és mindent megtesznek, hogy végrehajtsák a szükséges reformokat – jelentette ki.
Ekaterina Zaharieva bolgár külügyminiszter közölte: a 2018 első félévében esedékes bolgár EU-elnökség prioritása a Nyugat-Balkán biztonsága, integrációja lesz. Hangsúlyozta, segíteni kell a térség országait a szükséges reformok végrehajtásában.
Ha a nyugat-balkáni államok nem lesznek részei az EU-nak, az európai projektum nem lesz befejezett – mondta.
Behgjet Pacolli, Koszovó külügyminisztere megerősítette országa elkötelezettségét az európai integráció mellett, egyben megköszönte a V4-nek, hogy nagy igyekezettel támogatja a koszovói ügyet.
Josip Brkić, Bosznia-Hercegovina külügyminiszter-helyettese örvendetesnek nevezte, hogy a csúcstalálkozó minden résztvevője elkötelezett a Nyugat-Balkán integrációjával kapcsolatban. Szerinte ha az EU nem akarja gyorsabban integrálni a térséget, akkor „nagy problémának nézünk elébe mindkét oldalon”. A politikus reméli, hogy a bolgár EU-elnökség alatt országa EU-tagjelölti státuszba léphet.
