A hetedik Belgrádi Biztonsági Fórum rendezvénysorozatának mai, második napján a szerb államvezetés képviselői is lehetőséget kaptak a felszólalásra. Ana Brnabić miniszterelnök és Ivica Dačić külügyminiszter elsősorban Szerbia uniós jövőjéről és a Nyugat-Balkán országai közötti kapcsolatok aktuális jellegéről, illetve jövőjéről értekeztek.
Rose Gottemoeller NATO-főtitkárhelyettes és Ana Brnabić kormányfő a biztonsági fórum egyik panelbeszélgetésén (Fotó: Beta)
Brnabić Rose Gottemoeller NATO-főtitkárhelyettessel közösen szerepelt A NATO–Szerbia békepartnerség szerepe a Nyugat-Balkán biztonságának megőrzésében elnevezésű szekcióban. Brnabić üdvözölte, hogy a NATO elfogadja Szerbia katonai semlegességének tényét, majd megállapította, sem az európai integráció, sem a fenntartható gazdasági fejlődés nem lehet sikeres a régió stabilitása nélkül. A katonai semlegesség nem zárja ki a jó együttműködést, fejtette ki, érvként említve, hogy Szerbia tavaly 16 multinacionális hadgyakorlaton vett részt – ezek közül kettőt Oroszország részvételével tartottak meg –, idén pedig 13 hadgyakorlaton – kettő Oroszországgal, a többi a NATO-val vagy NATO-tagállamokkal. Ez alátámasztja, hogy Szerbia nem csak Oroszországgal ápol közeli kapcsolatokat – szögezte le a kormányfő, aki megérti, hogy az átlagos szerbiai polgár az 1999-es NATO-bombázás okán továbbra is elutasító a katonai szervezettel szemben. Brnabić szerint a régió stabilitásának három oszlopa van: a Niš–Pristina–Tirana autópályához hasonló infrastrukturális projektumok, a gazdasági együttműködési programok és a Fiatalok Irodája.
A NATO valóban akceptálja, hogy Szerbia a katonai semlegesség mellett határozta el magát – erősítette meg Gottemoeller, mondván, a szervezet más nem NATO-tagállamokkal – például Finnországgal – is kiváló kapcsolatokat ápol. A Békeprogram és az IPAP-program mellett még vannak lehetőségek az együttműködésre, például a Tudománnyal a békéért és a biztonságért program keretében – emelte ki a NATO-főtitkárhelyettes, majd a Szerbia és a NATO kapcsolatát terhelő múltbéli történésekkel kapcsolatban megjegyezte: egyetért Jens Stoltenberg főtitkárral, hogy a múltról nem szabad megfeledkezni, ugyanakkor a jövőre kell összpontosítani. Gottemoeller szerint a világ és a NATO számára jelenleg a terrorizmus jelenti a legnagyobb kihívást – elsősorban az Iszlám Állam, amely szavai szerint a Balkánra nézve is veszélyt jelent –, ezért örül, hogy az iraki fegyveres erők kiképzésében szerbiai katonai szakértők is részt vesznek.
Ivica Dačić a Berlini Folyamatnak, azaz a Nyugat-Balkán országai közötti együttműködés elmélyítését szolgálni hivatott programnak szentelt részben szólalt fel. Kifejtette, a régió országai közötti problémákat a bilaterális nézetkülönbségek, illetve a megoldatlan kérdések generálják. A globális jellegű problémák – mint amilyenek a terrorizmus, a migráció és a klímaváltozás – megoldását a régió egyik országa sem tudja befolyásolni, ugyanakkor a közöttük fennálló bilaterális kérdéseket más nem oldhatja meg helyettük. A külügyminiszter a folytatásban megpróbált humorizálni: „Szerbia akkor kezdte meg a csatlakozás folyamatát az Európai Unióhoz, amikor én voltam a külügyminiszter. Remélem, hogy még az élők sorában leszek, amikor befejezi a csatlakozást.”
Christian Danielson, az Európai Bizottság bővítési főigazgatója Dačićot követően beszélt a Berlini Folyamatról, megállapítván, hogy a régió országainak elkötelezettsége nélkül nem lehet sikeres a projektum. Az elképzelés megszületett, most már arra van szükség, hogy mindenki elvégezze a munka rá eső részét – tette hozzá az uniós tisztségviselő, kiemelvén, hogy a régió országainak fel kell számolniuk a kereskedelmet akadályozó tényezőket, erősíteniük a jogállamiságot, és érdemben küzdeniük a korrupció ellen.
