A bruttó hazai termék (GDP) hosszú távú, fenntartható növekedése csupán stabil építőipar révén valósulhat meg. Szerbiában 2012 óta az építési beruházások aránya az összberuházás 40,2 százalékára esett vissza – mondta Ivan Nikolić közgazdász.
A Makrogazdasági elemzések és trendek elnevezésű szakfolyóirat új számának bemutatása kapcsán Nikolić elmondta, hogy a sikeres és gyors ütemben fejlődő gazdaságoknak az építőipari ágazatot kellene felkarolniuk.
– Szerbia gyors gazdasági fejlődése érdekében a beruházások részvételi aránya a GDP-ben a jelenlegi 17,7 százalék helyett 25 százaléknak kellene lennie – mondta Nikolić, és hozzátette, hogy a vonzó üzleti közeg ellenére sem növekednek megfelelő ütemben a beruházások. A jelentős gazdasági növekedés érdekében az összberuházás értékét egyenletesen kell elosztani az építőipari és a különböző berendezésekre, gépekre és egyéb eszközökre irányuló beruházások között.
(Fotó: Dávid Csilla)
Nikolić szerint az elmúlt tíz évben Szerbiában csupán a 2009 és 2011 közötti időszakban érte el az építőipari szektor ezt a kívánatos egyensúlyt. Akkor a lakásépítés az összberuházás 48 százalékát tette ki. Mindez, Nikolić szerint, a lakáshitelekre irányuló támogatások révén valósult meg. Azóta a beruházások számának csökkenésével az összberuházásnak csupán a 37 százalékát teszik ki az építőipari beruházások – hangsúlyozta Nikolić.
2015-ben a lakásépítés mértéke hazánkban elérte a történelmi minimumot, csupán 10.300 lakás épült. Az újonnan épített lakások száma Belgrádban is csökkent. A múlt évben épült lakások összterülete több mint kétszer kisebb a 2008-ban épültekénél.
Nikolić szerint a probléma a polgárok alacsony jövedelmében rejlik, hiszen egy 57 négyzetméteres lakás megvásárlásához Szerbiában több mint 16 évig kell dolgozni. Nagy-Britanniában, ahol igen magasak a lakásárak, ötévnyi fizetés elegendő ugyanekkora lakás megszerzéséhez.
Miladin Kovačević, a Köztársasági Statisztikai Hivatal igazgatója nem ért egyet Nikolić magyarázatával. Elmondta, hogy a szerb gazdaság a múlt évet 1,9 milliárd euró nettó nyereséggel zárta. Egy évvel ezelőtt 1,2 milliárd euró volt a nettó nyereség.
– Ez a gazdasági fordulat a költségvetési politikának köszönhető. A költségvetési hiány csökkentésével, az államadósság mérséklésével, az árfolyam, valamint az árak stabilizálásával valósulhatott meg mindez – ecsetelte Kovačević.
Hozzátette, hogy tavaly az átlagos kamatláb a gazdaságban 4 százalékot tett ki, egy évvel korábban pedig még 5,5 százalék volt. Becslése szerint a gazdaság belépett a ,,nyereség megvalósításának zónájába”.
Stojan Stamenković, a szakfolyóirat munkatársa szerint az augusztusban végzett kimutatások alapján látszik, hogy a hazai gazdasági trendek sokkal jobbak az előző időszakiaknál.
– Az ipari termelés növekedése háromszázalékos, az élelmiszeripar pedig az év végéig akár hatszázalékos növekedést is megvalósíthat – mondta Stamenković.
Véleménye szerint Szerbia behozta a kragujevaci Fiat vállalatban zajló tüntetések okozta lemaradást a gépjárműgyártásban. A húsfeldolgozó iparban azonban is súlyos problémák tapasztalhatók az aszály negatív következményei miatt.
