Hív a bánya?

Tóth Péter

2017. október 12., 12:02 >> 2017. október 12., 15:16

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Az illetékesek szerint Szerbia bányaipari szektorában már a közeljövőben igazi „boomra”, jelentős növekedésre lehet számítani. Ezt az energia- és bányaügyi minisztérium főosztályvezetője jelentette ki a közelmúltban, a bányakincsek kitermelésével kapcsolatos nemzetközi konferencián. Siniša Tanacković elmondta, hogy az országban jelenleg összesen 220 helyszínen zajlik a különféle ásványi eredetű bányakincsek kitermelése. Ugyanakkor további 130 lelőhely feltárása kezdődött meg, tehát a bővülés nem csupán a kitermelés fokozásának lesz az eredménye a már meglévő kapacitások esetében. Az előzetes geológiai vizsgálatok alapján ezeken a helyszíneken is hamarosan meg lehet kezdeni a kitermelést. A főosztályvezető szerint a teljes ágazatban jelentős termelésnövekedésre van kilátás. A bányászatban jelenleg a szerb GDP 1,5 százalékát termelik, az említett okok miatt azonban ez az arány rövidesen elérheti a 3 százalékot. Jelenleg az ágazatban 22 ezer embert foglalkoztatnak. Tanacković a foglalkoztatottak számának növelésével kapcsolatban nem említett számokat, de országunk adottságai alapján és a tervezett beruházásoknak köszönhetően jelentősen nőhet.

Országunkban jelentős mennyiségű ásványi energiahordozót rejt a föld mélye. Kelet-Szerbiában főleg lignit és barna kőszén, Vajdaságban kőolaj és a földgáz található, a hegyvidék pedig gazdag különféle fémek érceiben. Vasat, krómot, nikkelt, rezet, ólmot, aranyat, ezüstöt és ónt is bányásznak, többnyire elavult technológiákkal. A modern technológiák bevezetésével lehetne költséghatékonyabbá és gyorsabbá tenni a kitermelést. A bányászat és az ércdúsítás azonban így is a gazdaság fontos ágazata. Most koncessziós szerződésekkel és a külföldi tőke odavonzásával szeretnék fellendíteni az ágazatot. Kínai, orosz, brit, ausztrál és más országokból származó cégek és konzorciumok is érdeklődnek az ország bányaiparában fennálló lehetőségek iránt.

 Lufikat fújnak cinkből, rézből és alumíniumból

Az ipari nyersanyagok árát az elmúlt egy évben többnyire az emelkedés jellemezte. A cink majdnem 35, az alumínium csaknem 30, a réz pedig több mint 35 százalékot drágult tavaly október óta. Elemzők szerint az áremelkedés oka elsősorban az, hogy Kína környezetvédelmi okokra hivatkozva jelentősen lassította a kitermelés ütemét. A kínai bányászat volumene 3,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakában jegyzett adatokhoz viszonyítva. A hatalmas távol-keleti ország emiatt kevesebbet is exportál, a csökkenő kínálat pedig a nyersanyagok árának emelkedését okozza. Kína ma már döntően befolyásolja az ipari fémek árának alakulását, hiszen a legnagyobb kitermelője, ugyanakkor a legnagyobb felhasználója is. A téma szakértői szerint ezeknek a fémeknek a piacán egyfajta lufi fújódik. Világszerte újabb cinkprojektek indulnak el, az alumíniumnál hasonló folyamat figyelhető meg, a réz esetében is a magas ár arra ösztönzi a befektetőket, meglévő bányákban emelik hatékonyságukat. Kína a vasércbányászatot is lassítani tervezi, ezt már a korábbi években is hangsúlyozta a kínai vezetés. Az országban ugyanis hatalmas fölösleges kapacitások vannak. Nehéz azonban azt megítélni, hogy mindennek mi lesz a következménye.

Kínában hatalmas gazdasági szerkezetváltás zajlik. Az ipari termelés erőltetésének politikájáról átállnak az innovációra, és a belső fogyasztás bővítését is serkentik. A bányaipar lassítása a folyamat része. Bizonyos nyersanyagok árát a különféle nagy projektumok is jelentősen befolyásolják a jövőben. Kína az elektromos autó gyártása területén (is) globális előnyre és dominanciára törekszik. A villanyautók gyártása azonban nyersanyagigényes tevékenység.

De nem csupán Kína van hatással a nyersanyagárakra. A dollár több hónapja tartó gyengülése a nyersanyagok és a fémek piacán árfelhajtó tényezőként jelenik meg. Trump gazdaságpolitikájának sikere vagy kudarca, a dollár „ereje” is jelentősen kihat arra, hogy mi történik majd. A szendrői (smederevói) vasművek és a bori rézbánya viszont országunk szempontjából nagyon fontos. De a sok-sok munkahely a bányászat ágazatában szintén nagyon fontos. Vajdaságban olajbányászként, szűkebb Szerbiában a szénbányákban, illetve az ércbányászatban dolgoznak sokan. Paradox módon azonban a sorsukról, úgy tűnik, Kínában dönthetnek.

 


!A cikkhez nem kapcsolódik más írás.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége

Magyar Szó© 2003 - 2018     Impresszum | Adatvédelem | Előfizetés | Kapcsolat | Marketing | Közbeszerzés (Javna nabavka) | Dokumenti i pravilnici

Támogato: Bethlen Gábor alap