Ana Brnabić, miniszterelnök, aki megkezdte kétnapos brüsszeli látogatását, Szerbia európai uniós elkötelezettségéről biztosította az Európai Parlament Külügyi Bizottságát.
Szerbia hosszútávú és fenntartható fejlődésének, illetve európai integrációjának oszlopai a gazdasági stabilitás, az állami közigazgatás reformja és a joguralom erősítése, fejtette ki a Külügyi Bizottság ülésén Brnabić.
– Szerbia az EU teljes jogú tagállamává kíván válni. Egyebek mellett ez az oka annak, hogy egy évvel ezelőtt vállaltam, hogy a szerb kormány tagja leszek. Az akkori kormányfő, Aleksandar Vučić, a megfelelő érveket sorakoztatta fel az európai integráció mellett. Azt mondta, nem a pénz miatt kell Szerbiának az EU-hoz csatlakoznia, hanem azért, mert az EU-tagsághoz vezető reformoknak a polgárok és a vállalatok is haszonélvezői. Amikor készen állunk az EU-tagságra és amikor az EU készen áll, hogy köreiben fogadjon bennünket, teljes jogú tagállam szeretnénk lenni. Szerbia nem kíván az EU sánta tagállama lenni, ezért a csatlakozás előtt minden feladatát el szeretné végezni. Ha nem teremtjük meg az új munkahelyek megnyitásának feltételeit, ha nem hajtjuk végre sikeresen a reformokat, akkor az EU tagság sem teszi jobbá az életszínvonalat Szerbiában – fogalmazott Brnabić.
Felszólalásának folytatásában a szerb miniszterelnök a kormány aktuális összetételének első száz napját értékelte, elégedetten nyilatkozván az elvégzettekről. Mint hozzátette, ott folytatták, ahol az Aleksandar Vučić irányította kormány abbahagyta.
Olyan kormányt „örökölt” Vučićtól, amely az utóbbi tíz év legjobb állami költségvetését tudja felmutatni. A kormány megmentette az országot a csődtől, „ez a kormány mintha a Titanicot térítette volna el a jéghegynek ütközéstől”. A kormány aktuális összetétele a stabil költségvetésnek köszönhetően a gazdasági növekedésre, az oktatás minőségének javítására és az állami közigazgatás digitalizációjára összpontosíthat – közölte Brnabić.
A Külügyi Bizottság elnöklője és az EP szerbiai jelentéstevője, David McAllister arra kérte a szerb miniszterelnököt, hogy a gazdasági reformok mellett térjen ki a joguralom, a sajtószabadság és az állam viszonyulásának a kérdésére a civil szféra iránt. McAllister aláhúzta: Szerbia és a Nyugat-Balkán integrációja az EU-ba fáradságos munkát követel, de megéri vállalni. Hozzátette, az EP folyamatosan figyelemmel kíséri Szerbia európai útját, majd reményét fejezte ki, hogy az ország év végéig újabb tárgyalási fejezeteket nyithat meg a csatlakozási tárgyalások keretében.
A bizottság tagjai kérdéseket is feltehettek Brnabićnak. Volt, aki arra volt kíváncsi, hogy a Naser Orićot felmentő ítélet milyen formában befolyásolja majd Szerbia szomszédságpolitikáját, más pedig afelől érdeklődött, hogy Belgrád meddig tervezi ellehetetleníteni Koszovó csatlakozását a különböző nemzetközi szervezetekhez, és nem gondolja-e Brnabić, hogy Szerbiának ez a gyakorlata cáfolja azt az állítást, hogy az ország rendezni kívánja a kapcsolatait Pristinával.
Brnabić Manfred Weberrel, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjével is találkozott. A szerb miniszterelnök ezen a találkozón szintén Szerbia európai uniós törekvéseire helyezte a hangsúlyt, majd kifejtette: értékelése szerint Szerbia igyekezetének és a felmutatott eredményeknek a függvényében az eddigieknél több tárgyalási fejezetnek kellene megnyílnia.
