2021. július 27., kedd
KOMMENTÁR

Régi mese, bárki tudja

Hetekkel ezelőtt azzal hitegették a gazdákat, hogy október elején ismertetik annak az átfogó intézkedéssorozatnak a részleteit, amely pótolja majd a nagy szárazság miatti terméskiesést. Az agrártárca vezetője részletezte, hogy az intézkedések két csoportja várható: az egyik általános jellegű, amire minden termelő számíthat, a másik pedig célzott, amivel a legveszélyeztetettebb haszonnövények termesztését szeretnék serkenteni. A miniszter hangsúlyozta, el szeretnék kerülni azt, hogy – hozamoktól függetlenül – mindenkinek mindenféle segítséget nyújtsanak.

A miniszter munkára noszogatja a magvetőt: „Most az a legfontosabb, hogy az őszi munkálatokat rendben elvégezzék. Biztos, hogy az eső hozzásegít bennünket ahhoz, hogy mindenből több és jobb teremjen – szögezte le. Megjegyezte azonban,  „az állam segít, de nincs akkora kapacitása, hogy bármikor bármi rossz történik, kompenzálni tudja a kárt. A termelőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a mezőgazdaságnak is megvannak a maga kihívásai és kockázatai.”

Még a nyáron nyilvánvalóvá vált, hogy katasztrofális méretű az aszály. A termelők figyelmeztettek: az idei nyár szélsőségesen száraz időjárása láthatóan szükségessé teszi, hogy természeti katasztrófa sújtotta területté nyilvánítsák a szárazsággal sújtott vidékeket – mondogatták. Ha nem történnek lépések az adóterhek csökkentése érdekében, amit az idei évtől kezdve növeltek, kilátástalan helyzetbe kerülnek. Sajnos, ezt nem mindenki akarta belátni. A parlament mezőgazdasági bizottságának ülésén (július 28-án) például megoszlott a vélemény, hogy az idei szárazság valóban akkora-e, ami már jelentős károkat okoz. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet adatai szerint ugyanis „csak pár napig tartó magas hőmérsékletekkel kellett megküzdeni”, illetve teljesen átlagos volt a csapadékmennyiség az elmúlt időszakban, habár nem egyenletesen oszlott meg. Pedig a teljes igazság az, hogy Szerbia jelentős részén a növények már ekkor „megsültek”. Ezt még a vak is látta, csak azok nem, akiknek a feladata lett volna azonnal intézkedni, nem pedig október elejét várni.

A gazdaszervezetek csak „félénken” követelőztek. A Pančevački ratari parasztegyesület például levelet küldött a szerbiai kormánynak (de úgy látszik, soha nem olvasták el), követelve, hogy a katasztrofális aszály miatt ezzel az évvel bezárólag írja le a magántermelők összes tartozását, amelyek adó és vízlecsapolási járulék címén gyűltek össze. Ezzel egyidejűleg azt is kéri, hogy a nyugdíjbiztosítási járulék (72.000 dinár)  megfizettetését „fagyasszák be”.További követelés, hogy a gázolaj árát csökkentsék a termelők számára literenként 80 dinárral, azaz annyival, amennyivel jelenleg áfa, jövedéki adó és illeték címén terheli. A Szövetkezeti Szövetség azt követeli, hogy hektáronként 40 liter üzemanyagot kapjanak a termelők térítményes áron, meg hogy azonnal fizessék ki a területalapú támogatást a jövő évre...

Most október eleje van, de az intézkedések késnek. Pedig vetni kellene, hisz október 5-én elkezdődött a búza optimális vetési időszaka.