Egyre nagyobb gondot okoz a kertészáru értékesítése. A bánáti kertészeknek ebben segítséget nyújt a Császárkert Kft., amely kilenc évvel ezelőtt, hat alapítóval és három alkalmazottal kezdte – ma 76 dolgozójuk van. Már nemcsak felvásárlók, hanem termelők is.
Burgonyaszedő géppel gyorsabb és könnyebb (Fotó: Kecskés István)
A legfontosabb céljuk továbbra is a vidék kertészeinek az összefogása.
Egykor, ha valaki munka nélkül maradt, de volt egy kis földje, az megpróbálkozhatott a kertészkedéssel. Manapság ez már jóval nehezebb. Nagy befektetésekre van szükség, de ennél is nagyobb gond a kertészáru értékesítése. A zöldségpiacokat, akár csak az újvidéki és a belgrádi nagybanit is már a viszonteladók uralják. A magyarittabéi Patai család 30 hektáron gazdálkodik, és főleg konyhakertészettel foglalkoznak. Patai Attila elmondása szerint a legnagyobb gondja a kertészeknek a termény értékesítése, ami sokszor nehezebb, mint a kertészáru megtermelése. Ezért szerinte fontos a Császárkert Kft. szerepe, mivel nekik köszönhetően a kisebb termelők áruja is eljut a nagyobb piacokra, általuk nagyobb mennyiségű árut tudnak értékesíteni.
A muzslyai Császárkert Kft. 2008 óta egyengeti a vidék kertészeinek a rögös útját. Néhány kistermelő megpróbálta közös fellépéssel túlélni a piaci kihívásokat. Egyik legnagyobb sikerük, hogy a Gomex kereskedelmi üzletlánc fő ellátói lettek.
– Körülbelül 150 beszállítóval dolgozunk. Sajnos, ez a 150-es szám lehet hogy sokkal több volt valamikor, de sajnos a falvainkban sok kertész belefáradt a folyamatos bizonytalanságba és más munkalehetőség után nézett. De szerencsére még vannak olyan kertészcsaládok, akik növelik a földterületeiket és a termelést. A kertészetben nagy változások történtek az utóbbi években. Nem azt adunk el, amit mi szeretünk és akarunk termelni, hanem amire igény van. Másrészt a kertészkedés ma már egy tudományág. Ami azt jelenti, hogy az új technológiai, technikai megoldásokat meg kell ismerni, követni kell, és azok alapján kell szervezni a termelést a gazdaságon belül. Csak akkor lehet elérni olyan minőségű árut, amit el lehet adni – mondta Madarász Gyula, a Császárkert Kft. igazgatója.
Szarvák Oszkár fiatal muzslyai kertész harmincholdnyi földterületen, valamint hét és félezer négyzetméteren fóliasátrakban termel konyhakerti növényeket. Egyre nagyobb területen termel burgonyát.
Fotó: Kecskés István
Ebben nagy segítségére lesz a Prosperitati Alapítvány támogatásából megvásárolt burgonyaszedő gép is. Jelenleg kétholdnyi területen van újburgonyája, amelynek felszedését és raktározását október végére tervezi. Mint mondta, fontos, hogy a Császárkerten keresztül értékesítheti a terményt és ezentúl nem kell az újvidéki vagy a belgrádi nagybani piacon ez ügyben éjszakázni. Szerinte a kertészeknek arra kell törekedniük, hogy minél több első osztályú árut termeljenek, mert a jó áru iránt mindig lesz érdeklődés.
Lukácsfalván 2001-ben 33 család élt kertészetből. Ma talán öt-hat. Ezek között vannak Bakosék, akiknek a kertészetében két generáció dolgozik együtt. Jelenleg harminc hektáron kertészkednek, valamint egy hektár fűtött fóliasátorban. Pillanatnyilag káposztafélék, krumpli és hagyma a fő termékük, a fóliasátorban pedig paradicsom, paprika. A termelésük 10-15 százalékát értékesítik a Császárkert Kft.-n keresztül.
A szentmihályi kertészek elsősorban a zöldségfélék termesztéséről ismertek a környéken. Szőregi Beni öt hektáron termeszt zöldséget. Immár hat éve a Császárkertnek szállítja le a termés nagyobb részét. Elmondása szerint korábban a zöldségpiacokon értékesítette a terményt. De egyre nagyobb volt a felhozatal, az árak pedig folyamatosan csökkentek. Nem ritkán a piacra elkészített áru fele is megmaradt. Most viszont, amikor biztos vevőnek szállít, ilyen veszélynek nincsen kitéve. Annyit szednek fel a földből, amennyit megrendelnek és így mindig friss árut szállítanak.
A Császárkert Kft.-nek saját termelése is van. Jelenleg 15 hektáron dolgoznak, amit pályázati támogatásokból szándékoznának tovább bővíteni. Tervben van egy palántanevelde kialakítása, szeretnék magasabb szintre emelni a termények feldolgozását és egységes csomagolórendszer létrehozása is a terveik között szerepel.
