Október hatodika a gyász és az emlékezés napja a magyarság számára. Ilyenkor nemcsak az aradi vértanúkra, hanem az 1848-as forradalom és szabadságharc minden hősére emlékezünk. Vajdaság magyarsága a bánáti Eleméren, Kiss Ernő honvédtábornok sírjánál – a Szent Ágoston-templomban – gyászmisével és koszorúzással rótta le kegyeletét.
A gyászmisét Német László, nagybecskereki megyéspüspök celebrálta. Az egybegyűltekkel megosztotta gondolatait Kiss Nándor református esperes is.
– Nem vagyok történész, de talán nem tévedek nagyot, amikor visszatekintve a magyar történelemre, a csak nagyon ritkán előforduló boldog békeidőket leszámítva, én leginkább támadások sorozatát látom. Ezek hol keletről, hol nyugatról, hol északról, hol délről zúdultak hazánkra és népünkre, igyekeztek eltörölni hitünket és szabadságunkat, elvenni szülőföldünket. Manapság – ha szerencsére nem is szablyával és ágyúval, – de egyszerre több irányból kell védekeznünk.
Az új honfoglalók ellenőrizetlen tömegeitől, és sajnos attól a saját ezeréves karakterét, keresztény és nemzeti értékeit könnyedén feladó világtól is, amelynek egyes politikusai a mi életünkről kívánnak helyettünk dönteni – mondta Dezső János, a belgrádi Collegium Hungaricum igazgatója.
Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint az, hogy évről-évre többen vagyunk a megemlékezéseken, szívósságunkat, bizakodásunkat és élni akarásunkat bizonyítja.
– Azt, hogy gyászból is lehet erőt meríteni, hiszen az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc hőseinek példamutatása és áldozata is azt tanúsítja, hogy névtelenül, ismeretlenül, de akár főnemesként is lehet egy történelmi pillanatban a magyar szellemet és a nemzeti akaratot méltón képviselni – a máséra nem vágyva, de a sajátját élete árán is védve. Ezek a hősök különféle, egymástól nagyon is különböző utakon jutottak el Arad börtönéig. Egy dolog azonban mindegyiküknél kétségtelenül azonos volt. Az, hogy ezek az Aradon, Nagyszebenben, Nagyváradon, Kassán, Pozsonyban és Pesten elítélt honvédtábornokok és tisztek, bármilyen politikai nézeteket vallottak is, a szabadságharc bukása pillanatáig a legjobb tudásuk és képességeik szerint teljesítették kötelességüket – mondta Hajnal Jenő.
Az újabb kori megemlékezések, így az eleméri koszorúzás kezdeményezője a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége volt.
– Emlékeztetnek minket arra, hogy soha sem szabad feladnunk és nekünk is azokért a dolgokért, amelyekért küzdünk, ki kell állnunk és tenni kell a közösségért, képviselni kell a közösség érdekeit, még akkor is, hogyha nehéz is, hogyha kellemetlen. Ilyen szempontból azt hiszem, hogy ez a legfőbb üzenete október hatodikának – mondta Fremond Árpád, a VMSZ alelnöke.
Az anyaország, a politikai pártok, önkormányzatok és civil szervezetek képviselői elhelyezték a kegyelet virágait Kiss Ernő tavaly felállított szobránál, megkoszorúzták a szentély alatti sírját és elhelyezték a kegyelet virágát a templom homlokzatán álló emléktáblára.
