Az atomfegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi civil kezdeményezés, az ICAN kapja az idén a Nobel-békedíjat - jelentette be pénteken Oslóban a norvég Nobel-bizottság elnöke, Berit Reiss-Andersen.
A bizottság indoklása szerint azért ítélte oda a genfi székhelyű, kevéssé ismert civil ernyőszervezetnek a díjat, mert ráirányította a figyelmet arra, milyen katasztrofális következményekkel járhat atomfegyver bevetése a Földön, valamint kiemelkedő erőfeszítéseket tett az atomfegyverek globális és teljes betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötéséért. "Az atomfegyver bevetésének veszélye rég nem volt olyan nagy, mint ma" - tette hozzá Berit Reiss-Andersen.
A 9 millió svéd koronával (294 millió forint) járó díjat december 10-én adják át Oslóban.
A Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) úgy határozza meg magát, mint hamisítatlan civilszervezetek koalíciója több mint száz országból. Eredetileg Ausztráliából indult, de hivatalosan Bécsben alakult meg, 2007-ben.
Az ICAN kitörő örömmel fogadta, hogy nekik ítélték oda a Nobel-békedíjat. "Képzelheti, hogy repesünk a boldogságtól. Ez remek hír" - mondta a Reuters hírügynökségnek Daniela Varano, a szervezet szóvivője, aki szerint az elismerés az atomfegyverek betiltásáért küzdők sokéves munkájának elismerése, különös tekintettel a Japánt ért atomtámadások túlélőire, a hibakusákra.
Beatrice Fihn, a szervezet igazgatója azt mondta: pár perccel a bejelentés előtt felhívták, de a hivatalos bejelentésig azt hitte, csak tréfa, hogy ők kapják a Nobel-békedíjat, amit óriási megtiszteltetésnek nevezett. Mind mondta: ez üzenet az atomhatalmaknak, hogy nem lehetnek felelőtlenek, az ICAN pedig az elismerést arra fogja használni, hogy minél több országot rávegyen a csatlakozásra az atomfegyver-tilalmi egyezményhez.
Az ICAN azt írta a Facebookon kiadott közleményében: "Ismét nagy feszültség van a világban, az indulatos retorika nagyon könnyen juttathat el bennünket egy rettenetes katasztrófához. A nukleáris konfliktus veszélye ismét megnőtt. Ha volt valaha olyan pillanat, amikor a nemzetek egyértelműen kinyilváníthatják az atomfegyverek elvetését, az most van."
Ezek a mondatok feltehetőleg elsősorban az Egyesült Államok és Észak-Korea közötti feszültségre utalnak, illetve az Iránnal az atomprogramjáról hat nagyhatalom által megkötött 2015-ös megállapodás ingatagságára, különös tekintettel arra, hog Donald Trump amerikai elnök "minden idők legrosszabb megállapodásának" nevezte azt. Egy magas rangú amerikai tisztségviselő éppen csütörtökön közölte: Trump várhatóan nemsokára bejelenti, hogy nem igazolja vissza az egyezség teljesítését, s a kongresszusra bízza az atomalku sorsát.
Többen meglepőnek találják a Nobel-bizottság részéről, hogy egy kevéssé ismert nemzetközi szervezetnek ítélte oda a díjat az iráni egyezség tető alá hozói helyett.
"A norvég Nobel-bizottság a maga megfontolásai alapján dönt, de az Iránnal megkötött megállapodás egy kézzelfogható dolog, megérdemelt volna valamilyen díjat" - írta Twitter-üzenetében Carl Bildt volt svéd miniszterelnök, aki nemzetközi diplomataként is számos vezető tisztséget töltött be.
Berit Reiss-Andersen visszautasította azt a feltételezést, hogy a bizottság választásával fricskát akart volna adni az amerikai elnöknek. Ehelyett emlékeztetni akarták az atomhatalmakat azon korábbi ígéretükre, hogy küzdenek a nukleáris leszerelésért - mondta a Nobel-bizottság elnöke.
