A búza vetése, a talaj előkészítése és a téli szántás volt a témája annak a beszélgetéssel egybekötött előadásnak, amelyet dr. Miroslav Malešević, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára tartott a szenttamási községháza nagytermében. A szakember a témák mellett az aktuális helyzetképről is beszélgetett a mezőgazdasági termelőkkel.
Elmondta, a nagy szárazság sok helyen megtizedelte a termést, és ez főleg a két legnagyobb területen vetett növény, a szója és a kukorica esetében mutatkozott meg, de a búzát kivéve szinte mindenből kevesebb termett az idén. A másik nagy csalódást a termelőknél a felvásárlási árak stagnálása okozta, a tőzsdén ugyanis alig vagy egyáltalán nem mozognak a terményárak, kicsi az érdeklődés a felvásárlás iránt.
‒ A termelők lassan rájönnek, sokkal nagyobb figyelmet kell szentelni az őszi kalászosoknak, hiszen ezek az utóbbi években szinte kivétel nélkül szolid, biztos hozamot és pénzt hoztak a konyhára. A búza és árpa mellett az olajrepce is egyre népszerűbb, hiszen bebizonyosodott, hogy könnyebben átvészelik az aszályos évet. Nagyon remélem, hogy ezt a mezőgazdasági minisztérium és titkárságok is belátja, és támogatni fogják az őszi vetést és a termékek felvásárlási árát is. Azzal mindenki tisztában van, hogy az őszi vetés aratása jövőre, a 2018-ban az első „friss pénzt” hozza a termelőknek, ezért jó lenne, elsősorban a búza és az árpa esetében, ha növelnék a vetésterületet és a felvásárlási árat is. Nem kell az itteni termelőknek magyarázni, hogyan kell vetni és termelni, azt viszont el kell mondani, hogy mennyire jelentős a hazai fajták, a többszörösen ellenőrzött és kipróbált hazai fajták vetése – magyarázta a szakember.
Mint mondta, évekre visszamenőleg bebizonyosodott, hogy a hazai vetőmag igenis nagyon konkurens lehet a külföldről behozott vetőmaggal szemben, mind a hozamok, mind a minőség vonatkozásában.
‒ Le kell szokni a padlásról történő vetésről, hiszen a magbúza semmivel sem drágább, mint évekkel ezelőtt, sőt megmaradtak a régi feltételek, melyek szerint gabonával lehet érte fizetni. Pillanatnyilag nem tudom mindegyik fajtának az árát, de a gazdák érdeklődjenek a szövetkezeteknél vagy közvetlenül az Újvidéki Növénynemesítő Intézetnél! Biztos vagyok abban, hogy a termelők utólag mindenképpen megtalálják számításukat – tette hozzá.
Újságírói kérdésre válaszolva, hogy szerinte a szenttamási földeken milyen búzafajtát ajánlott, Malešević elmondta, az intézet legismertebb fajtái, a zvezdana és a simonida, ezúttal bizonyítottak.
‒ Nagyon sok olyan termelőnk volt, aki ebben az ideálisnak éppen nem mondható termelői évben a kellő időben való vetéssel és a megfelelő agrotechnikával kiváló hozamot értek el. Az átlaghozam a lehullott csapadék mennyiségtől függően 7-8 tonna volt, de több helyről 10 tonna hozamot is jeleztek, ami valóban kiváló eredménynek mondható. Nem kell viszont szem elől téveszteni, hogy az intézet egyik legújabb fajtája, az ilina is kiválóan bizonyított, hiszen a minőségvizsgálatok alapján minőségi paraméterei egyaránt megfelelnek a javító minőségű búza kategóriakövetelményeinek. Fontos kiemelni, hogy ez a korai kalászolású búza jó szárazságtűrő képességének is köszönhetően egyenletes, telt, kemény szemek kifejlődését teszi lehetővé, és toleráns a Fusariummal szemben. Visszatérve a már említett simonida fajtához, el kell mondani, hogy főleg a nagyobb parcellán való vetéskor kiválóan bizonyított – mondta a szakember. Hozzátette, az igaz, hogy minden termelői évben más-más fajta bizonyít, de célszerű a középutat választani. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nem érdemes kísérletezni, de ha mégis, akkor azt ne nagy felületen tegyék a termelők.
‒ A mai összejövetelen szó volt még arról, hogy az aszályos évben, mint amilyen például az idei, felhasználja-e a kukorica az összes műtrágyát, amit kiszórnak a termelők. Többen is feltették a kérdést, csapadékhiány következtében mennyire használja fel a növény a tápanyagokat, miből mennyit ajánlatos a földre, illetve később a növényre szórni, szárazság esetén van-e hatása a műtrágyának, és ha igen, akkor milyen. Mint elhangzott ugyanis, a termelők többsége rendszeresen szórja a műtrágyát, de úgy tűnik, annak egyre kevésbé van hatása. Minderre csak azt tudom válaszolni, hogy nem a műtrágyamennyiség csökkentésén kell gondolkodni, hanem rendszeresen el kell végezni a talajminta-vételezést. Nem ajánlom a műtrágya csökkentését, csak esetleg a foszforét – fejtette ki az újvidéki szakember.
Mint mondta, az őszi búza alapvetően műtrágyaigényes növény, a nitrogénadagolással pedig a termés mennyiségét és minőségét is meghatározhatjuk, és a növekedés is befolyásolható. A talajminta-vételezés kihagyásával viszont fennáll a kockázat, hogy túladagoljuk a műtrágyát, amivel viszont súlyos károkat is okozhatunk. Hozzátette, a kora tavaszi első nitrogén-fejtrágyázás is nagyon fontos, hiszen a növekedést és a termés mennyiségét támogatja. A virágzáskor szükség szerint kiadott nitrogén-fejtrágyázás viszont már közvetlenül a minőségre van kedvező hatással.
