Petro Porosenko ukrán elnök aláírta hétfőn az új oktatási törvényt, amelyet szeptember 5-én fogadott el a kijevi parlament, és amely a kisebbségi nyelveken történő oktatás visszaszorítása miatt komoly tiltakozásokat váltott ki belföldön és külföldön, köztük Magyarországon is.
Az elnöki hivatal sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Petro Porosenko a jogszabály aláírásakor hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt az oktatási rendszer „mélyreható és átfogó” megreformálására, emeli ezáltal az oktatás színvonalát és a fiatalok versenyképességét a munkaerőpiacon. Az ukrán államfő kijelentette, a jogszabály valamennyi ukrán állampolgár számára egyenlő esélyeket biztosít, mert garantálja, hogy az iskola elvégzésével mindenki egyformán magas színvonalon beszélje az államnyelvet, ami szavai szerint elengedhetetlen a sikeres pályafutáshoz Ukrajnában.
A törvény aláírása után Porosenko közölte: felkérte a külügy- és az oktatási minisztériumot, hogy folytassák le a szükséges konzultációkat a törvény tartalmáról Ukrajna „európai partnereivel, beleértve az Európa Tanácsot (ET)”.
Az érintett országok tiltakozását a törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke váltotta ki, amely kimondja: az országban az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. A törvény rendelkezése szerint az abban foglalt „reformok” nemzetiségeket érintő része 2020 szeptemberétől lép életbe.
Ukrajnában több száz orosz, csaknem 100 magyar és körülbelül ugyanennyi román, valamint 5 lengyel nyelven oktató iskolát érint ez a változtatás.
MAGYARORSZÁG BLOKKOLNI ÉS VÉTÓZNI FOG
Magyar részről a hírre elsőként Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagált.
„Magyarország az Európai Unióban blokkolni és vétózni fog minden olyan lépést, amely a keleti partnerség program jegyében Ukrajnának újabb előrelépést jelenthetne az európai integrációs folyamatban”– jelentette ki Szijjártó Péter kedden az MTI-nek.
„Garantáljuk, hogy Ukrajnának mindez fájni fog a jövőben” – fogalmazott a magyar diplomácia vezetője.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint az új ukrán oktatási törvény zsákutca. A magyar kormány visszautasítja a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő szabályozást – közölte a tárca kedden az MTI-vel. Közleményükben azt írták: az új ukrán oktatási törvény aláírásával Ukrajna jogfosztást követ el, megsért több nemzetközi egyezményt, amelyet az európai nemzetek közösségéhez közeledve vállalt, köztük az anyanyelven tanulás és tanítás biztosítását az oktatás valamennyi szintjén.
Az Országgyűlés magyarországi nemzetiségek bizottsága keddi ülésén, 11 igennel, 2 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában kimondta: támogatja az ukrán oktatási törvény elítéléséről szóló, egyhangú szavazással hozott szeptember 19-ei országgyűlési döntést.
BRENZOVICS: JOGI ESZKÖZÖKKEL KÜZDÜNK
„A kisebbségi jogokat szűkítő ukrán oktatási törvény hatályba lépése ellenére tovább fogunk küzdeni ellene jogi eszközökkel, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megvédjük minden óvodánkat, iskolánkat” – jelentette ki az MTI-nek Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője kedden Ungváron.
Brenzovics László elmondta: „Mi, kárpátaljai magyarok számos alkalommal adtunk hivatalosan hangot aggályainknak, s úgy tűnik, a külföldi nyomás sem volt elegendő ahhoz, hogy az államfő megvétózza a törvényt”.
Megjegyezte, hogy a jogszabály elfogadását üdvözölte az Egyesült Államok, az Európai Unió vezetése pedig hallgatott a kérdésben. A politikus jelezte, hogy a hatályba lépett törvénnyel kapcsolatban a KMKSZ több jogi lépést kíván tenni, amelyek között szerepel, hogy az ukrán parlament emberjogi biztosától kérni fogja, küldje a jogszabályt normakontrollra az alkotmánybírósághoz.
Elítélte az MTI-hez eljuttatott közleményében Bocskor Andrea, a Fidesz kárpátaljai európai parlamenti képviselője is a jogszabály aláírását. „A törvényt a széles körű nemzetközi felháborodás ellenére, és annak dacára írta hétfőn alá Petro Porosenko ukrán államfő, hogy az EU–Ukrajna Parlamenti Társulási Bizottság ukrajnai látogatása során a képviselők többször is felhívták rá a törvényhozók figyelmét, hogy a jogszabály nem felel meg az európai jogi normáknak” – közölte az EP-képviselő.
„A legfelháborítóbb viszont az, hogy a nemzetközi jogvédő szervezetek és intézmények még mindig hallgatnak, s nem állnak ki a több százezer nemzeti kisebbségekhez tartozó ukrán állampolgár alapvető jogáért, ami az anyanyelvhasználatot jelenti. Hol van itt a tanszabadság és a jogegyenlőség védelme?!” – tette fel a kérdést Bocskor Andrea.
BUKAREST EGYEZTETNE
A román és az ukrán oktatási miniszter találkozni fog, hogy egyeztessen az új ukrán oktatási törvény alkalmazásáról – jelentette ki kedden Teodor Melescanu román külügyminiszter a bukaresti közszolgálati rádiónak nyilatkozva.
Ez volt a román diplomácia első reakciója azután, hogy Petro Porosenko ukrán államfő hétfőn aláírta a kisebbségi nyelveken folyó oktatás visszaszorítását előirányzó törvényt. Melescanu hozzátette: Bukarestnek továbbra is az a fontos, hogy a mintegy 400 ezer főt számláló ukrajnai román kisebbség minél magasabb szintig részesüljön anyanyelvű oktatásban. Ezért Klimkinnel abban állapodtak meg – mondta –, hogy az oktatási miniszterek találkozni fognak, és nagyon konkrétan, tantervekkel az asztalon megvizsgálják, milyen esetben szükséges ukrán nyelven tanulniuk a gyermekeknek, és melyik fontos tantárgyakat tanulhatják románul.
Klaus Iohannis román államfő csütörtökön jelentette be, hogy lemondta októberre tervezett ukrajnai látogatását az új ukrán oktatási törvény elfogadása miatt.
Constantin Codreanu, a bukaresti parlament alsóháza külhoni románokért felelős bizottságának elnöke szerint a törvény kihirdetésével elveszítette működésének értelmét az a román parlamenti küldöttség, amelynek Ukrajnába kellett volna utaznia. Condreanu szerint nem maradt más remény, mint a Velencei Bizottság beavatkozása. Ilyen körülmények között megtörténhet, hogy Bukarest nem fogja támogatni Ukrajna uniós csatlakozási törekvéseit – tette hozzá.
KIJEV SZERINT EZ NEMZETBIZTONSÁGI KÉRDÉS
Vladimir Arjev, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ukrán küldöttségének a vezetője szerint zsarolás a Szijjártó Péter által ígért magyar ellenreakció az ukrán oktatási törvény aláírására. Arjev azt mondta, Kijev Budapestnek minden egyes Ukrajnát blokkoló lépésére azonos súlyú ellenválaszt ad.
Nemzetbiztonsági kérdésnek nevezte Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az ukrán nyelv ismeretét egy kijevi televíziónak nyilatkozva. Az ICTV-nek hétfő este a miniszter azt mondta, hogy ebben a kérdésben Ukrajnának következetesnek kell lennie. Szavai szerint „százszázalékosan meg kell védeni” az ukrán államnyelvet és vele együtt a nemzeti kisebbségek nyelveit is.
„Az a helyzet, hogy vannak az országban emberek, akik egyáltalán nem beszélnek ukránul, és ez végső soron egységünket és nemzetbiztonságunkat érintő kérdés. Ezt így gondolom, és így fogom ezt az ügyet tovább vinni” – fogalmazott Klimkin.
Lilija Hrinevics ukrán oktatási miniszter szeptember 15-ei kijevi sajtótájékoztatóján jelentette be: Kijev elküldi az Európai Tanácsnak szakértői véleményezésre a törvényt, hogy a szervezet vizsgálja meg, sért-e nemzeti kisebbségi jogokat.
ELUKRÁNOSÍTÁSTÓL TART MOSZKVA
Nyíltan ki nem mondott, közismert tény, hogy az ukrán parlament a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó oktatási törvényt elsősorban nem a kis létszámú kárpátaljai és nyugat-ukrajnai kisebbségek miatt, hanem az Ukrajna keleti és déli részeit benépesítő sokmilliós orosz lakosság miatt hozta meg.
Elavultnak és félresikerültnek minősítette az ukrán oktatási törvény több rendelkezését Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden Moszkvában.
A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a jogszabály nagyon kemény reagálást váltott ki több, Ukrajnával szomszédos államban. Mint mondta, Moszkvának aggályai vannak a törvény további érvényesítésével kapcsolatban.
Az orosz külügyminisztérium korábban bejelentette, hogy az oktatási törvény ellentétes Ukrajna alkotmányával, mert megsérti az orosz ajkú lakosság érdekeit és a totális elukránosítást célozza.
