2024. március 29., péntek

Az oktatás témája nyitva marad

Pásztor Bálint: Az új kerettörvény a magyarság szempontjából is elfogadható

A szerb kormány elfogadta a Vajdasági Magyar Szövetségnek az új oktatási kerettörvény és az új felsőoktatási törvény javaslataira benyújtott módosítási indítványait. Így ezek mostantól a jogszabályjavaslatok részét képezik, és a képviselőház nem szavaz róluk külön. Az említett törvényjavaslatok a Szerbiai Képviselőház folyamatban lévő rendkívüli ülésén szerepelnek napirenden. A VMSZ-nek tíz módosítási indítványa volt, ezek mindegyikét elfogadta a kormány. A korábbi elmondások szerint a párt indítványai három csoportba sorolhatók: az elsőbe tartoznak a nemzeti tanácsokkal kapcsolatos, a nemzeti tanácsok hatásköreire vonatkozó javaslatok, a második csoport a felsőoktatási törvény javaslatát érinti, ezek az egyetemi hallgatók és oktatók nyilvántartására vonatkozó indítványok, a harmadik csoport pedig a tartományi hatáskörökkel foglalkozik.

Ótos András felvétele

Ótos András felvétele

Lapunknak nyilatkozva Pásztor Bálint, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője (a felvételen középütt) emlékeztetett, hogy év végéig, a rendes őszi ülésszak során várhatóan még öt, oktatáshoz kapcsolódó törvényt fogad el a képviselőház. A most napirenden lévő jogszabályok azért fontosak, mert alapjaiban szabályozzák az oktatást, valamint a felsőoktatást.

– Azért fontos, hogy a módosítási indítványainkat elfogadták, mert később, amikor napirendre kerül az oktatáshoz kapcsolódó többi törvényjavaslat, nem javasolhatnánk olyan megoldásokat, amelyeket például az oktatási kerettörvény nem irányoz elő – magyarázta Pásztor.

A VMSZ parlamenti képviselőjének elmondása szerint a most, illetve a későbbiekben napirenden szereplő törvényjavaslatok előkészítése több mint egy éve elkezdődött. Mint hozzátette: „Annak köszönhetően, hogy Vicsek Annamária személyében az oktatási minisztériumban a magyarságnak van államtitkára, sok mindent már a törvénytervezetek előkészítésének során sikerült elérnünk, mindenekelőtt a kisebbségi oktatásra és a nemzeti tanácsok hatásköreire vonatkozóan.”

A VMSZ tíz módosítási indítványa közül azok elfogadását sikerült a legnehezebben kiharcolni, amelyek a tartományi hatáskörökre vonatkoznak – nyilatkozta Pásztor Bálint. Ennek nem az az oka, hogy esetleg Vajdaság-ellenes hangulat alakult volna ki az oktatási minisztériumban, hanem az, hogy az illetékes miniszter az eddigiekhez képest teljesen más rendszert tart megfelelőnek az igazgatók kinevezési eljárásának vonatkozásában – tette hozzá.

– A miniszter azzal érvelt, hogy a köztársaság a működtetője az iskoláknak, a miniszter felel az oktatási rendszer működéséért, ennek ellenére neki van a legkisebb beleszólása az iskolaigazgatók kinevezésébe. Ezért az ország egész területére vonatkozóan azt a megoldást tartotta elfogadhatónak, hogy minden egyes igazgató megválasztása során az oktatási miniszter írja alá a kinevezésről szóló határozatot. A miniszterrel folytatott korábbi tárgyalások során felhívtuk a figyelmet egy másik hatályos jogszabályra, a tartományi hatásköröket szabályozó törvényre, és feltettük a kérdést, vajon ezt figyelmen kívül lehet-e hagyni. Arra jutottunk, hogy ezt semmiféleképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezért kerültek elfogadásra ezek a módosítási indítványaink, így a kerettörvény a magyarság szempontjából is elfogadható. Egyrészt azért, mert tiszteletben tartja az oktatás területén a szerzett jogokat, másrészt érintetlenek maradnak a nemzeti tanácsok hatáskörei, harmadrészt pedig a vajdasági iskolák igazgatóinak kinevezésébe a jövőben is beleszólása lesz. Formálisan nem a tartományi oktatási titkár fogja aláírni az igazgatók kinevezését, hanem a miniszter, de csakis a tartományi oktatási titkár előzetes jóváhagyásával, vagyis a tartományi titkárnak vétójoga van. Ha a titkár megvétózza az igazgató kinevezéséről szóló javaslatot, a megbízott igazgatót a tartományi oktatási titkár nevezi ki, a miniszter beleszólása nélkül – taglalta a politikus.

Ha elfogadásra kerül az új felsőoktatási törvény javaslata, a párt indítványa nyomán elkészülhet az egyetemi hallgatók és az oktatók nemzeti hovatartozására vonatkozó nyilvántartás, amelynek a részarányos foglalkoztatás tekintetében lehet fontos szerepe. Az állam számos adatot nyilvántart, ezek egyike a nemzeti hovatartozás, erről azonban az alkotmány értelmében senki nem köteles nyilatkozni, magyarázta Pásztor, mondván, hogy a párt indítványa nyomán a jövőben a korábbi tanulmányok nyelvét is nyilván fogja tartani az állam az oktatók és a hallgatók esetében egyaránt, vagyis meglehetősen nagy pontossággal meg lehet majd határozni valakinek a nemzetiségét.