Az év első hét hónapja alatt egymilliárd euróval lett kisebb a közadósság: 24,8-ról 23,8 milliárd euróra csökkent! A bruttó társadalmi termék 73 százalékáról a 65,2 százalékára esett vissza. Jó hír, ám ismerni kell az okot: a közadósság ilyen arányú csökkenésének eredete egyszerűen elszámolási jellegű dolog, a dinár euróval és dollárral szembeni erősödésének következménye.
Mint Saša Ranđelović, a Közgazdaságtudomány-fejlesztési Alap munkatársa magyarázza, az év eleje óta a dinár mintegy 5 százalékkal erősödött az euróhoz képest, s nem kevesebb mint 15 százalékkal a dollárhoz viszonyítva, mindez pedig euróba átszámítva több mint egymilliárdos adósságcsökkenést eredményezett.
– Tavaly az év végén erősödött a dollár, ezért 700 millió euróval növekedett a közadósság, most viszont fordított a helyzet, az adósság csökkenéséről beszélhetünk. A devizaárfolyam további alakulása elsősorban az amerikai Központi Jegybank, a FED ( Federal Reserved Bank), valamint az Európai Központi Bank monetáris politikájától, de részben a mi pénzpolitikánktól is függ. Középtávon kedvező lenne az enyhe, reális depreciáció, ami serkentené a kivitel növekedését – mondta Ranđelović.
Mivel a közadósság legnagyobb részét külföldi valutában mutatták ki – 41,2 százalékát euróban, 31,5 százalékát pedig dollárban –, a devizaárfolyam változásai a jövőben nagy kockázatokkal járnak.
Milojko Arsić, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar tanára azt hangsúlyozza, hogy a következő időszakban minden bizonnyal az árfolyam növekedésével kell számolni.
– Nagyon valószínű, hogy a dollár erősödni fog mind az euróhoz, mind a dinárhoz képest. Pillanatnyilag a helyzet kedvezőbbnek tűnik, mint amilyen valójában – mondja Arsić.
Érdekes, hogy a dinár erősödését célzó nyomás éppen egy olyan időszakban tapasztalható, amikor – a tavalyihoz képest – lassul a gazdasági növekedés (a Nemzetközi Valutaalap 2,3 százalékra korrigálta a szerinte várható növekedést), ugyanakkor növekszik a fizetési mérleghiány. Az első félévben ez a hiány egymilliárd euró volt, ami 48,3 százalékkal (332 millió euróval) több, mint tavaly ebben az időszakban. Mivel a kivitel lassult, a behozatal pedig felgyorsult, aminek következtében éves szinten majdnem kiegyenlítődtek, a deficit a harmadik negyedévben tovább növekedett.
Ivan Nikolić, a Makrogazdasági Elemzések és Irányzatok szakfolyóirat munkatársa a devizaárfolyam ilyen alakulását a pénzkínálatban beállt változásokkal magyarázza. Megállapította: noha a pénztömeg növekedett, a pénzforgalom lelassult.
|
Az euró gyengül, de a boltokban az árak nem mozdulnak Miért nem mondanak le a kereskedők a nyereség egy részéről, miközben erősödik a dinár?
A Szerb Nemzeti Bank az idén már összesen egymilliárd 80 millió eurót vásárolt a bankközi devizapiacon, hogy enyhítse az árfolyam-ingadozást. Kilenc hónap alatt a dinár 3,4 százalékkal erősödött. Az euró gyengül, a boltokban az árak nem csökkennek. Ha fordítva történne, azaz erősödne az európai valuta, bezzeg az árfolyam-növekedés minden egyes százalékát megéreznénk a zsebünkön. Így viszont sem a termelők, sem a kereskedők nem hajlandók lemondani az értékes dinárokat jelentő nyereségről. Milojko Arsić, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar tanára a Večernje novostinak azt nyilatkozta: általános világjelenségről van szó. |
– Így lehetséges megmagyarázni egyrészt a gyöngébb külkereskedelmi mutatók és a fizetési mérleg egészének állapotát, másrészt pedig a deviza iránti jóval, pontosabban 648 millió euróval kisebb kereslet közötti aránytalanságot – mondja Nikolić, hozzátéve, hogy a Szerb Nemzeti Bank az idén áprilistól augusztusig 960 millió eurót vásárolt a bankközi devizapiacon, hogy enyhítse az árfolyam-ingadozást, tavaly viszont ugyanebben az időszakban ez az összeg csak 485 millió eurót tett ki. Nikolić hangsúlyozza, hogy a pénzforgalom lassulásának számos oka lehet, a gazdaság stabilizálódásától és a politikai körülmények változásától kezdve egészen a kockázatvállalástól való idegenkedésig, a gazdasági tényezők ugyanis emiatt tartózkodnak a beruházásoktól.
Dejan Šoškićnak, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar tanárának az a véleménye, hogy nem lett volna szabad megengedni a dinárnak az euróhoz viszonyított ilyen arányú erősödését, mert ez a spekulatív ügyletekből eredő tőke állami dinárkötvényekbe való ömlesztésének következménye.
– A dinár felértékelése káros a hazai gazdaság számára, mégpedig a legegészségesebb részének, vagyis az exportőröknek, ezenkívül kárt okoz a kivitelre termelő külföldi beruházóknak is – nyilatkozta a volt bankkormányzó.
