Az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán tegnap kezdődött a Szerbiai Talajvizsgálati Társaság II. Nemzetközi és XIV. Országos Kongresszusa. A tanácskozás főtémája a termőföldek fenntarthatósága, azon belül többek között a föld minőségének a vizsgálata, valamint a talajvédelem lehetőségei, hiszen az a legfontosabb cél, hogy a talaj minősége és mennyisége hosszú távon, a következő generáció számára is megmaradjon – hangzott el Vuk Radojević tartományi mezőgazdasági titkár köszöntőjében.
– A termőföldre mint az egyik legfontosabb természeti erőforrásra rendkívül oda kell figyelni. A Mezőgazdasági Kar és a Tartományi Titkárság sikeres együttműködése révén számos jelentős eredményt értünk el a földvizsgálat hazai színterén. A Tartományi Titkárság mindenekelőtt a talaj minőségének a vizsgálatára különít el az idén pénzt. Nélkülözhetetlen ugyanis a talaj összetételének a kivizsgálása ahhoz, hogy a hazai termelők megfelelő mezőgazdasági eljárásokkal tudják művelni a földjeiket. Az idén mintegy 20 millió dinárt különítettünk el a talajtermékenység vizsgálatára, kétszer több pénzt, mint a múlt évben. Jelentős ez a támogatás azért is, mert a 2015-ben egyáltalán nem tudtunk pénzt előirányozni erre a célra – mondta Vuk Radojević.
A talajvédelem terén a legnagyobb kihívás a földművelők motiválása annak érdekében, hogy megfelelő módon járjanak el a természetes ásványi és szerves talajjavítók, valamint a műtrágya használatának kérdésében – hangsúlyozta a mezőgazdasági titkár.
Tóth Gergely a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdasági Karának, illetve a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajkutató Intézetének munkatársa tizenkét éve foglalkozik az európai földminőség vizsgálatával.
– Magyarországon és Vajdaságban egyaránt a termőföldek nagyobb része európai és világi viszonylatban jó minőségű. Ami viszont hátrány, hogy e két ország klímája nem annyira kedvező a mezőgazdaságnak, mint az északnyugat-európai országokban, ahol több a csapadék. Ezt a földet kell valahogyan úgy művelnünk, hogy a legtöbbet hozzuk ki belőle. A mezőgazdasági talaj a lehető legtöbbet teremjen úgy, hogy a művelése egyben fenntartható is legyen, vagyis ne degradálódjon – mondta Tóth Gergely.
Hamarosan, jövőre napvilágra kerülnek az Európai Unió által 2015-ben végzett talajfelvételezés eredményei, a folyamathoz ugyanis Szerbia is csatlakozott. Ezen adatok összehasonlíthatóvá teszik a vajdasági talajok minőségét Európa más részeinek talajminőségével – tudtuk meg Tóth Gergelytől.
– Szerbiában is történtek talajminta-vételezések, ugyanazzal az eljárással mint más európai országok területén. Összesen 25-26 ezer talajmintáról beszélünk, amelynek csupán a bevizsgálása is másfél–két évig tart, ezért a 2015. évi felvételezésnek a vizsgálatai most fejeződnek be. Jövőre már egészen friss információk lesznek arról, hogy Szerbia, s azon belül Vajdaság talajai milyen állapotban vannak Európa többi talajához képest – ecsetelte Tóth Gergely.
